• facebook_logo

Könyvajánló felnőtteknek

Szilvási Krisztián ajánlata

Bíró Szabolcs: Anjouk I. rész - Liliom és vér

borító

Az egyik a jelkép, a másik a kézhez-kardhoz tapadó kényszerűség. Mert legyen bár nemesebb az eszme, mint a társadalmat törvényekkel, erővel és pénzzel mozgató cselekedet, a hit megvalósítása mindenkor muszájjal együtt járó felelősség, ahol a vércseppek (tócsák, folyamok) kizárólag akkor lehetnek magyarázatok és indoklások, ha a mögöttük feszülő szándék előtt csakis ez az egyetlen út áll. Emberiségünk történelme számtalanszor volt már emberiességtől fosztott, a célok elérése pedig mindenek felett álló, még úgy is, hogy a humán faj lelkiismerete szemlesütve pironkodott tetteiért. De azért is véghezvitte, amelyben – jó vagy rossz, igaz vagy hamis diktálta – hit vezérelte. Amelyben hitt, amely mögé hitet csempészett, amelyhez fals és koholt hitet társított, amelykor talmi hittételek mögé bújt. A felelősségtől szabadulni, azt másra áttolni-átruházni emberi fogyatékosságunk öröksége. Így volt ez a kezdetektől, és így fog történni egészen a végzetekig. A sok-sok hamis eszme közül azonban árnyaltra karcolt történelmünk során szerencsére időről időre kiviláglottak olyan indokolható és igazolható tisztaságú meggyőződések, melyeket csakis az erények, erkölcsök, jószándékok irányítottak. Ilyen volt az Anjou-liliom jelképezte lovagok eszménye is. S hogy a liliomhoz a vér kényszerűségből sziromhullató intenzitással tapadt, éppen az elmondottak igazságát támasztja alá.

Az eltaszíthatatlan hittel, szilárddá kristályosodott elkötelezettséggel, belül megélt és kifelé sugárzó szenvedéllyel szóló krónikásoknak mindig nyitott bőkezűséggel borult lábaik elé a történelem. A sorsukat vállalt megéneklők közé tartozik Bíró Szabolcs is, aki nemcsak mesél, szórakoztat és tanít, hanem bizonyítja a magyar középkor életteli hajtóerejét. Mondhatnánk, hogy minden a Non nobis, Domine páros kötetével kezdődött, de nem biztos, hogy teljesen igazunk lenne. Mindazonáltal a pre-Anjou prológus első könyve, a Kelet oroszlánja in medias res felütése prompt alapozta meg azt a beállítódást, amely ahhoz szükségeltetett, hogy Magyarország az maradhasson, vagy még inkább az legyen, ami lehet, s aminek lennie kell, a folytatásban pedig Az utolsó vörös barát titkok és köpönyegforgatás nélkül készítette elő a tere(pe)t egy nagyobb lélegzetű, időben messzebbre vezető, jelentőségét tekintve hatványozottabban érvényesülő érának, amelyet 700 év távlatából Anjou-kornak nevezünk.

Bíró Szabolcs nem volt mindig elkötelezett híve Magyarország középkori történelmének, vagy ha igen, sokáig csupán magában érlelte azt. A Dunaszerdahelyen született író az elmúlt évek (mára majd’ évtized) alatt sokoldalú tehetsége és multikulturális tevékenysége mentén határozta meg önmagát: a regényírás mellett – ma is – könyveket szerkeszt, könyvkiadó és szervezőirodát vezetett (Historium), s az egyéb publikációk mellett ráadásul zenélt (és énekelt) is (Csak Van együttes). Francis W. Scott álnéven vált ismertté krimiszerzőként hat megjelent könyvvel (kisregények, regények és egy novelláskötet), hogy aztán a 2009-es és 2010-es év fordulóján végleg megváljon alteregójától. Írói útja folytatásaként a történelmet, a vallást és Magyarország megőrzendő kultúráját tűzte ki célul, amelynek a Sub Rosa című, a templomos lovagrend örökségéről szóló regénye volt az emlékezetesen lerakott alapköve. A Non nobis, Domine középpontjában szintén a templomos lovagrend állt, amelyen keresztül előkészítette az Anjou-kor történelmi mérföldköveit (s egyben az uralkodói korszakról szóló tervezett regényciklusát is).

Bíró Szabolcs a vérbeli, lovagi bátorságot feltételező, tucatnyi kötetre tervezett Anjou-széria előtt viking fantasy-mesével (Ragnarök) készült rá arra a gigantikus vállalkozásra, amely tovább űzi és fűzi a Non nobis, Domine lapjain (fel)cseperedett Bátor Attila történetét. Az Árpád-ház kihalása, a kiskirályok kora, az ifjú Anjou „Caroberto” Károly tétova országegyesítő léptei immár a megváltoztathatatlan múlt, a jelen 1321-ben éri az olvasót, Attilát pedig (nevelő)apja egykori szlavóniai birtokán felesége, Ágnes és kisfia, Szilárd mellett. A rozgonyi csata óta eltelt 9 évben az egykori rettegett harcos, a király fogadott testvére és személyi testőre a nyugodt életet választotta, ám Károly Róbert váratlan érkezése és „kérése” mindent megváltoztat. A király szájából elhangzó segítségül hívásra, miszerint együtt cseréljék le a még mindig 28 felvidéki váron lobogó Csák-zászlót Károly Róbert lobogójára, Attila mi mást is felelhetne válaszul, mint hogy „A hűségem örök”. Így hát búcsút vesz családjától, és Temesvár, a fenség udvara felé veszi az irányt, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon hadjáratba az Anjou uralkodót még mindig el nem fogadók meghódítására. Ám miközben Bátor Attila nevéhez méltó módon bizonyítja Károlynak legendás hősiességét, s veszi be sorra az északi tartományok erődítményeit, az eddig a béke és nyugalom szigetének hitt otthoni uradalom egén tudtán kívül aljas, áruló, gonosztevő fellegek gyülekeznek, melyek következtében a vihar sem várat sokáig magára. De vajon időben érkezik-e vissza az ország seregének hadvezére saját családjának megvédelmezésére, vagy már csak romok, holttestek és rémálomba fordult keserűség fogadja majd a háboríthatatlannak hitt birtok falai között?

Az Anjouk I. része egy rendkívüli történetfolyam kontúrosan kivitelezett felvezetése, ahol a „seregszemle” nem csupán csillogóan fényesített vértekből és ragyogóan büszke tekintetekből, hanem vérrel, kétségbeeséssel és fájdalmas könnyekkel szennyezett árnyoldalakból áll. Bíró Szabolcs a saját maga kikövezte út és pallérozta minőség elveihez vaskesztyűvel ragaszkodván vágott bele egy olyan kalandba, amelynek a vége talán ebben a pillanatban megjósolhatatlan, viszont kezdésként ígéret helyett rögtön bizonyítékkal szolgál a Liliom és vér lapjain. A szimultán több helyszínen és szálon futtatott cselekmény kihegyezett dramaturgiai érzékkel vált át egyikről a másikra, így építvén fel a kora 14. századi világképet hiteles atmoszférát kreálva, ahol a Non nobis, Domine mentén etalonná nemesedett kézzelfoghatóság könnyedén ragadja magával az olvasót. A hangulat és a légkör egységének megteremtését a didaktikai erőfeszítéseket nélkülöző, ugyanakkor tűpontos leírások és bemutatások teszik teljességgel élővé.

A történetvezetés a fő karakterekre alapoz, ahol Bíró Szabolcs jó érzi, hogy egy ekkora volumenű sztori könnyedén roppanthatna össze egyetlen központi figurát, így Bátor Attila mellé az idő előre haladtával szinte egyenrangú félként sorakozik fel a felvidéki hadjárat közben mind jobban kontúrosodó Lackfi István székely kapitány, valamint a „rejtélyes” és elszakadó szálon vezetett László, Attila egykori apród „testvére”. Ráadásul a központi szereplők jelleme fejezetről fejezetre differenciálódik, teszi őket árnyaltabbá a középkori életvitel kényszerűsége. A Liliom és vér oldalain a minden irányból biztosan megalapozott történetvonal, a tulajdonképpeni haladási irány a regény végi identitás-meglelésben, identitás-visszatérésben csúcsosodik ki. A nemesített és jó értelemben vett akkurátusú stílus a szerző olyan láthatatlan, de a szavak velejéig érezhető fegyvere, amellyel az Anjou-krónika egysége, felsorakozó precizitása, és gondos kivitelezése magas fokon biztosítható. Bíró Szabolcs egyáltalán nem hazárdírozik, biztos kézzel csapja az asztalra a huszonegyet, s már most sejthető, hogy sok-sok további ütőlap áll még a rendelkezésére hófehér gyapjúból varrt, hatalmas vörös kereszttel mintázott, Anjou Károly címerével díszített cappája rejtekében.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-05-23

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Horváth Gábor ajánlata

Rick Yancey: Az ötödik hullám

borító

A Young Adult korszak hajnalán egy újabb könyvecskébe botlottam bele, amely az éppen felnövekvő korosztályt célozza meg, ezúttal M16-os gépkarabéllyal. Rick Yancey könyvének főszereplője Cassiopeia Sullivan (Cassie), aki igyekszik életben maradni a földönkívüli támadás alatt álló Földön, és megtalálni öccsét. Főszereplőnk lány, ami érthető választás, hiszen a 12-18 éves korosztályban a fiú olvasó olyan ritka, mint ritmikus sportgimnasztika versenyen a csípőficamos. Az idegenek ezúttal nem bizonyultak kedves, cuki Hello Kitty figuráknak, hanem fogták magukat, és nagyrészt kiirtották az emberiséget. Ez valószínűleg a sci-fi irodalom nagy mészárlásainak sorában is előkelő helyet biztosít az író számára, mert míg a Csillagok háborújában Tarkin kormányzó „csupán” 2 milliárd lakóval végzett az Alderaan-on, addig itt 7 milliárd Homo Sapienst radíroztak ki néhány röpke hónap alatt.

A szerző váltogatja a nézőpontot, amely írói eszköz – főleg a Trónok harca sikere óta – újra nagy divatba jött. Ennek nagy előnye, hogy ugyanazt az eseményt, történést több megközelítésben is láttathatja velünk a szerző, valamint a történet hátterét alkotó eseményeket több helyszínen követhetjük egy időben. Azt nem merném állítani, hogy Yancey ezzel a lehetőséggel tökéletesen élt, inkább arra feküdt rá, hogy különböző személyeket és azok hátterét mutassa be részletesebben, így az olvasó több olyan karaktert ismerhet meg belülről, akivel azonosulhat. Ez szerintem a fiatalokat megcélzó mű esetében fölöttébb jó dolog.

Az külön pozitívum, hogy Yancey könyvében az egyik fő mondanivaló, hogy az embernek tartania kell magát az ígéreteihez, mert anélkül a maradék emberségünk is veszendőbe megy. Kellenek az éppen kialakulóban lévő fiatal olvasóknak a helyes példák és minták, melyekkel a modern irodalom sokszor igencsak fukarkodik. Ugyanakkor a regény nagyon olvasmányos és szórakoztató. Jó a szöveg, gördülékeny a sztori. Enyhe finom humor lengi be, holott a kép, amit rajzol, maga a megtestesült borzalom, hiszen egy olyan világban járunk, amelyet az Apokalipszis négy lovasa dúlt fel, és nincs szereplő, aki ne gyászolna rokont. Tipikusan az a könyv, amire azt szoktuk mondani: olvastatja magát. Elcsépelt, de nincs rá jobb szó. A fordító szép munkát végzett, mert ez ilyenkor nemcsak a szerző érdeme.

Összefoglalva: egy sodró lendületű, sok szempontból ötletes és izgalmas regényt olvastam, amely ugyan nem hibátlan, de nagyon szórakoztató. Kicsit olyan, mintha a Battle Royale-t összeturmixolták volna A függetlenség napjával és a Terminátorral, majd a szerepeket gyerekeknek osztották volna ki. Ha felnőttekre írta volna meg ezt a könyvet Yancey, alighanem egy irgalmatlanul kegyetlen és brutális thriller/sci-fi lett volna belőle. Az ötödik hullám egy trilógia első kötete, így még két részen keresztül folytatódik a történet.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-05-16

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabó Judit ajánlata

M. C. Beaton: As the Pig Turns

borító

The As the Pig Turns is the 22th part of Agatha Raisin series of M. C. Beaton. Winter Parva, a traditional Cotswolds village next door to Carsely, has decided to throw a celebratory hog roast to mark the beginning of the winter holiday festivities and Agatha Raisin has arrived with friend and rival in the sleuthing business, Toni, to enjoy the merriment. But as the spit pig is carried towards the bed of fiery charcoal Agatha – and the rest of the village – realise that things are not as they seem… Very quickly it transpires that the spit pig is in fact Gary Beech, a policeman not much loved in Winter Parva. And although Agatha has every intention of leaving the affair to the police, she rapidly changes her mind when she finds out Gary`s ex-wife has hired Toni to investigate. Cantankerous and competitive as Agatha is, she has to now join the fray and try and solve the case herself.

Praise for M. C. Beaton`s Agatha Raisin series:
„I know I once vowed to read only Agatha Christie for a year but I cheated. My Number 1 mistress, M. C. Beaton and her Agatha Raisin whodunits. Agatha is like Miss Marple with a drinking problem, a pack a day habit and major man lust. In fact, I think she may be living my dream life.” (Entertainment Weekly)
„Once again M. C. Beaton has concocted an amusing brew of mystery and romance that will keep her fans turning the pages.” (Publisher`s Weekly)
„Pure entertainment.” (The Guardian)

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-05-09

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

borító

A Szélhámos Budapest Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozatának 0. része, azaz előzményregénye. A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.

A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kintornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.

Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasónak. Legújabb regénye azonban a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet a már ismert kalandok sora követ.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-05-02

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Berente Erika ajánlata

Roger Kurland: Játszótér

borító

Divatja van ma a skandináv irodalomnak, igaz, elsősorban a krimiknek. A Játszótér norvég könyv, de nem bűnügyi történet, mégis rendkívül olvasmányos. A szerző Roger Kurland maga is Norvégiában született 1969-ben. Koránál fogva lehetne már többkönyves író, ám ez idáig csupán ez az egy írása került könyvesbolti forgalomba, s rögtön a bestseller listák élére. A regényből televíziós sorozat is készült, így a mű még szélesebb közönséghez ért el.

A Játszótér Norvégiában játszódik, a 90-es években, de a benne felvetett kérdések Európa-szerte ma is általánosnak tekinthetők. Mi lesz, mi lehet a huszonéves korosztállyal? Azokkal, akik folyamatosan a helyüket keresik, akik soha nem akarnak felnőni, akiknek a megélhetése a szociális ellátórendszeren múlik. Azokkal, akik csonka / mozaik / diszfunkcionális családban nőttek fel, és kénytelen-kelletlen próbálnak beállni a sorba, munkát vállalni, teljesíteni. De milyen az a sor, az a rend, az a társadalom, ahová be kellene tagozódniuk?

A történet főszereplője pszichológia tanulmányokat szeretne folytatni, de várólistára kerül. Munkanélküli segélye késik, ezért munkát vállal egy óvodában. Kezdetben komoly gondot okoz neki, hogy férfiként megtalálja a hangot az apró gyerekekkel, de aztán sikerrel jár. A gyerekek megkedvelik, szívesen játszanak vele, élvezik, hogy valóban odafigyel rájuk, törődik az igényeikkel. Egyre nyilvánvalóbbá válik hősünk számára, hogy az óvoda pedagógiai „gyakorlópálya”, újabb és újabb eljárások, módszerek, trendek kipróbálásának terepe – bár ezek némelyike teljesen ellentmond a józan észnek. Ugyanakkor a szülőkkel sem könnyű, hiszen az óvodától elvárják, hogy teljesen átvegyék a szülői szerepet, hárítva minden felelősséget. A gyermek érdeke sok esetben mit sem számít, hiszen a szülő éppen megvalósítja önmagát, beteljesíti terveit, új szerelmi kapcsolat lángjában ég, avagy volt élettársával folytat érzelmi csatározást.

Főhősünk magánélete szintén maga a káosz: apa, aki újra nősült; az új feleség fia, aki egy anarchista csoporthoz szegődik; Robert, az öcs, aki kezet emel önmagára; a baráti kör, ami bulitól buliig működik; egy futó kaland és egy komoly kapcsolat vállalása közötti dilemma…

Nehéz helyzetek, konfrontációk, tragédiák révén végül érett felnőtt válik belőle, aki immár örömmel fogadja a hírt: hamarosan apa lesz.

Lelőhely: Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-04-25

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Pozsgai Krisztina ajánlata

Márai Sándor: Halotti beszéd – összes versek

borító

Ha Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg dalait, vallomásait.

Születésének századik évfordulóján, 2000-ben Összegyűjtött versek címmel a Helikon Kiadó már bemutatta a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét, azokat is, amelyeket ő mint önmagával szemben is igényes kritikus, kihagyott a Delfin visszanézett című kötetének válogatásából. Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel: Wigman! Wigman!, Jubileumra, Emlék, Az ég, Kassán. 2010-ben így már tényleg az összes Márai-vers szerepelhetett az új kiadásban.

Márai Sándor címadó Halotti beszéd című verse 1950-1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.

A Márai-összest, mely legrégebbi nyelvemlékünk és a költő legismertebb versének címét viseli, ajánljuk minden rajongónak, de különösen azoknak, akik eddig csak az író prózájával ismerkedtek meg, és ajánljuk a költészet, a poézis szerelmeseinek is, hiszen Márai – hiába a prózájáról ismerjük – egészen kiváló versekkel örvendezteti meg olvasóit.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-18

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Rozán Eszter: Amanda

borító

Az ajánlót Csiszár Antal írta!

Egy képzeletbeli vasútállomáson felszállunk egy vonatra, azt hisszük, utazunk valahova, de a szerelvény visszafelé megy. A vágányok egyre csak szaporodnak, helyenként keresztezik egymást. Az állomás, ahova megérkezik a vonat, az Amanda című regény kezdete, olvasásában elmélyedve bontakoznak ki a térben és időben távoli események. Rozán Eszter rendkívül érdekfeszítő kötete a mai korba ágyazottan örök emberi viszonyokat boncolgat – a történések egyaránt zajlanak a külvilágban és az emberi pszichében. Szereplői részben olyanok, akik a kádári Magyarországon szocializálódtak, illetve a rendszerváltás küszöbén születtek, így a dolgokról gyökeresen eltérő élményanyag birtokosai.

Hogyan veszíti el egzisztenciájának alapját a szebb napokat megért diplomás férfi, miként nehezíti a család életét a nő sok-sok ízületi gyulladása, mikét férkőzik a féltékenység zöld szörnyetege a hűséges feleség szívébe, aki női mivoltában érzi sebzettnek magát makacs, gyógyulni nem akaró betegsége miatt? A könyv kulcsszereplői mind olyan személyek, akik keresik helyüket, de igazából nem találják. A helyzetek bonyolításában a véletlenek is közrejátszanak, hűség és hűtlenség, titkolózás vagy tetteink vállalása, önigazoló kegyes hazugság a mérleg két oldala.

A regény egyéb konfliktusforrásokat is boncolgat. A lányát egyedül nevelő anyának a munkahely terhe, folyton váltakozó nevelőapák mellett a serdülő lányával kapcsolatos nevelési nehézségekkel is szembe kell néznie. A lány kilóg az osztályközösségből különcségével, erőteljes frusztrációktól szenved. Neki éppen az ellentettje Teodóra, a mintatanuló, aki egy affér után kezd közeledni hozzá. Náluk sincsen családi összhang, ez is egy közös pont egyre inkább összekapcsolódó életükben, és csakhamar az is kiderül, kicsoda Amanda.

Rozán Eszter számos típust, élethelyzetet jelenít meg regényében. Megformált alakjai nem papírmasé, elvont figurák, hús-vér karakterek tekintenek vissza ránk a könyv lapjairól. Az Amanda hiteles, életszerű történeteket vonultat fel, logikus jellemfejlődéseket mutat be, örök emberi problémákról értekezik a modern kor valóságában. Az ember bonyolult „szerkezet”, nem írható le szimplán jó-rossz kategóriával, minderről pedig szemléletesen tanúskodik a könyv.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-04-11

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Polczer Adél ajánlata

Philip Kerr: Sápadt gonosztevő

borító

Akik már olvasták a skót Philip Kerr Halálos március c. könyvét, és tetszett nekik, örülhetnek, hisz végre megjelent magyarul a folytatás. Újra találkozhatunk Bernie Günther magánnyomozóval, kalandjaival az 1930-as évek Németországában. A krimi erőssége most is a történelmi háttér, ami jelen sztorinkban az 1938-as év feszültségekkel teli Európája, pontosabban a német főváros, Berlin. A müncheni egyezmény aláírása előtt járunk, a nácik teljesen berendezkedtek, megkezdődött a háborús felkészülés. Főhősünk magánnyomozó irodája virágzik, sok az eltűnt személy, akik után nyomozást kell folytatnia, s hogy győzze a munkát, felfogadja régi megbízható rendőrtársát.

Történetünk elején egy gazdag özvegytől kap zsarolási ügyben megbízást, melynek köszönhetően belecsöppenünk a korabeli német orvoslás, pszichoterápia világába. Ez a szál keveredik aztán össze egy visszautasíthatatlan nyomozás részleteivel, melyben Bernie Günther újra a hivatásos rendőrök között találja magát. Maga Reinhard Heydrich, a Harmadik Birodalom biztonságáért felelős SS-tábornok a megbízó, fiatal szőke német lányokat gyilkolnak meg brutálisan a német fővárosban. A sorozatgyilkosság felderítésében főhősünknek együtt kell működnie Arthur Nebe-vel, a Kripo, a német bűnügyi rendőrség akkori vezetőjével, sőt Heinrich L. Himmler, SS-vezető, a náci Németország egyik legbefolyásosabb embere is belekeveredik a kusza gyilkossági ügybe. Bernie Günther nyomozónak ügyesen kell lavíroznia a náci csúcsszervek hatalmi csatározásai között úgy, hogy közben eredményt is fel tudjon mutatni a rábízott gyilkossági ügyben.

Az új Kerr-regény megint csak attól értékes, hogy valós történelmi személyek, valós történelmi háttér adja az alapját, fikció keveredik a valós megtörtént eseményekkel. A főhős nyomozónkat sosem hagyja cserben iróniája; a fekete humor, amivel szemléli saját korát, teszi még élvezetesebbé a bűnügyi regényt.

Reméljük, az olvasóknak tetszett a sorozat második kötete, a siker inspirálja a kiadót, hogy a további részeket is lefordítsák, és végre a teljes regényfolyam megjelenhessen magyarul.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-04

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Vass György ajánlata

Bűnbak minden időben: Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben

borító

„Minden veszély sokat veszít ijesztő mivoltából, ha okait megismerjük.” (Konrad Lorenz) A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány, melynek feladata a megvalósult emberi történet objektív leírása. Modern korszaka különösen dinamikus és innovatív. Folyamatosan reagál az őt ért kihívásokra; mindenre nyitott, rugalmas, befogadó és megújulásra kész stúdium. Új megközelítések és következtetések, új törekvések és távlatok szabják meg szakmai irányát. Nézőponti, látásmódi, didaktikai, módszertani sokszínűség és igen erős önreflexivitás jellemzi. Különösen az utóbbi néhány évtizedben.

A történész – hivatásából eredően – folyamatosan a múltba tekint, így kutatva letűnt idők eseményeit és folyamatait, de feltett kérdéseit és célirányos közelítését egyszerre formálja saját kortársi környezete és szakmájának időközben született újabb eredményei. A történettudomány utóbbi másfél évszázadának története ezért volt egyszerre a modern nemzetállamiság és a civilizációs multikulturalitás felgyorsult formálódásának periódusa. Eközben öltött a történetírás valódi szaktudományos arculatot, és jött létre máig tartó differenciálódása révén tudományterületi sokfélesége. A hagyományos politikatörténet-centrikussághoz képest önállósult az elmúlt évszázad folyamán a gazdaság-, a társadalom- és a kultúrtörténet tudományága, ill. folyamatosan követelt magának hasonló szuverén elismertséget a köznapi történelem, a nőtörténet, a történeti demográfia, a mentalitástörténet, a mikrotörténelem vagy éppen a pszichohistória. Sőt, a töretlen szakági innováció révén olyan új csapásirányok is születtek (továbbra is csak a megnevező említés szintjén), mint pl. a new social history, a kliometria vagy a neoinstitucionalizmus.

A folyamatos szakmai megújulásnak további jeles inspirátorai a különböző történészi iskolák, irányzatok és tudományos műhelyek is. E folyamatban különösen megtermékenyítő hatású és befogadásra kölcsönösen nyitott volt a történetírás és bizonyos társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, szociolingvisztika, kulturális antropológia stb.) egymásra találása és együttműködése. Így természetes módon megszületett, s azóta is él és virul, a társadalomtudományos történetírás. Ennek egyik kis ága, a szociálpszichológia egyik hajtása a „bűnbakológia”.

Társadalmi korszakokat – különösen a gyors és gyökeres változásokat vagy a súlyos válsághelyzeteket – divatos nyelvi fordulatok, szavak és kifejezések kísérnek, alkalmanként akár jellemeznek is. Ezek a nyelvi „nyomjelzők” mindmáig beszórják napjaink történelmét és közéletét. Beszédes tünetei és lecsapódásai a közvéleményt hevesen foglalkoztató kérdéseknek vagy a társadalom mélyebben lappangó fejleményeinek. Olykor inkább az értelmiségi közérzület termékei, máskor szélesebben hullámzó közhangulatok tünetei. Vagy esetleg egyértelműen a személyes szféra célpontjai.

A közelmúlt évtizedeiben e nyelvi divatok figyelemre méltó új elemmel bővültek: a bűnbak, a bűnbakképzés és bűnbakállítás szavaival. Közéletünkben rendszeresen előkerülnek ezek a kifejezések; a politikai köznyelv és a publicisztika gyakori divatszavai lettek. Ott vibrálnak a mindennapi indulatokban és különféle érzelmi reakciókban. Manapság is indulatgerjesztéssel, politikai célzatossággal, koncepcionális indítékkal újra és újra indukálják azokat a feltételeket, amelyek kedveznek a bűnbakállításnak.

A bűnbakjelenség egyetemes, mind történelmi, mind pedig társadalmi metszetben. Mai tudásunk szerint nem ismerünk sem olyan társadalmi egyesülési és tartós együttélési módot, sem olyan korszakot, amely ne ismerné a bűnbakjelenséget. Időszakonként azonban – miként napjainkban is – mintha a megszokottnál hevesebbé válna az iránta megnyilvánuló igény. Maga a bűnbakképzés szerteágazóan elburjánzó sokféleségével „gazdagította” a történelmet. És egyes kortárs történészek már idesorolják a – találóan posztmodern jelzői utalással említett – közéleti karaktergyilkosságot is. A bűnbak a civilizáció hajnalától tetten érhető előítéletes gondolkodás korai idoljaként született, hogy aztán mindig újraizmosodva, mindent túlélve, a mégoly racionális közértelmesség közepette is – néha már-már tobzódó jelleggel – tovább virágozzék. Napjainkban is gyakorta tanúi lehetünk aggasztó és visszatetsző aktivitásának.

A bűnbak mint történelmi jelenség vizsgálata korántsem egyszerű feladat, ugyanis ahogy az emberi történelem során oly sok minden, úgy a bűnbakképzés gyakorlata is átalakult az idők során. Eszköztára – a könyvnyomtatás, a tömegmédia, majd az informatika hozta kommunikációs forradalmak során – folyamatosan bővült; a bűnbak jellege, jelentése, meghatározása, kialakulása pedig a korok igényeinek, ill. társadalmi viszonyainak megfelelően változott. A bűnbakképzés történetének kutatása tehát összetett feladat, amely nagyszámú, különböző korokat különböző módszerekkel kutató történész, szociológus és pszichológus részvételével valósítható meg a legjobban.

A szakmai korrektség okán feltétlenül le kell szögeznünk: a történetírás évszázadai sem mentesek a bűnbaknézőpontot érvényesítő elbeszélésektől. A teológiai gyökerű megközelítésektől a szaktudományos felvértezettségig a téma művelői ugyanis nem mindig idegenkedtek a bűnbakokkal színezett múltrekonstruálástól. Hiszen az előítéletes gondolkodás nem kor-, rendszer- vagy „műfaj”-specifikus. Valamilyen szinten és felületen érintkezik egymással az aktuális jelen közállapota, a történeti-politikai közgondolkodás és a hivatalos történetírás. Jó példa erre a magyar rendszerváltás időszaka, elsősorban a század(ezred)forduló évei, mikor is azért kínált termékeny táptalajt a kor a bűnbakkereső múltértelmezéshez, mert az éppen magunk mögött hagyott század számos és sokféle kibeszéletlen egyéni-közösségi traumát hagyományozott ránk. Így teljesen természetes, hogy a történészek körében – túl az egyéni kutatói érdeklődésen is – felmerült az igény arra, hogy szakmai vita tárgyává tegyék az előítéletesség, a „bűnbakolás” témáját. Ezt az elhatározást aztán komoly tettek követték.

A történet végül is három lépcsőben bontakozott ki: egy meghívásos konferenciával indult 2012. március végén Pécsett Bűnbakképzés és történetírás a 20. századi Magyarországon és Európában címmel, majd alig öt hónap múlva egy újabb, sokkal nagyobb szabású konferencia következett augusztus 17. és 21. között Zánkán Bűnbakok az európai és a magyar történelemben címmel, végül pedig egy impozáns könyv formájában megjelent a konferencián elhangzott előadások szerkesztett írásos anyaga, mely mostani ajánlónk tárgyát képezi.

A Gyarmati György – Lengvári István – Pók Attila – Vonyó József szerkesztette kötet 40 tanulmányt tartalmaz. Az írók többsége történész, de a téma speciális jellegéből adódóan a szerzők között képviselteti magát művelődés-, eszme-, egyház-, gazdaság-, had- és jogtörténész, társadalom-, kisebbség- és életmódkutató, szociálpszichológus, történeti pszichológus, levéltáros, könyvtáros és politológus. A tanulmányok szerkezetileg három tematikus egységet alkotnak. Az első: Bűnbakképzés a társadalomtudományok szemszögéből; 8 tanulmány 110 oldalon. A második: Bűnbakok az egyetemes történelemben; 10 tanulmány 110 oldalon. A harmadik: Magyarország történetének bűnbakjai; 22 tanulmány 310 oldalon.

Az egyes részekből érdemes külön-külön is kiemelni néhány írást. Az elsőbe a bűnbakképzés társadalomtudományi megközelítéseit elméleti igénnyel prezentáló módszertani-historiográfiai munkák tartoznak. A bűnbakkérdés fogalmát, annak vizsgálati és kutatási módszerét járják körül a szerzők sok-sok esetutalással. Ilyen például a magyar történeti gondolkodás bűnbakjai, a szociálpszichológia „bűnbakológiai” megközelítései, a történetírói ítélkezés szerepe, a bűnbakkeresés a nyugati világban, a hősök és bűnbakok a weimari Németországban. A fejezetből speciális érdeklődésre tarthat számot a szobrokkal és emlékművekkel mint bűnbakokkal foglalkozó tanulmány, az ellenségképek a 20. századi magyar történelemtankönyvekben Mohács, Világos és Trianon példáján alcímű írás és egy különleges témájú elemzés egy közismert bűnbakmotívumról, a vadkanról, ami egyúttal egy színes mitológiai alapú kultúrtörténeti áttekintés is, mely természetesen érinti Szent Imre és Zrínyi Miklós sorsát is, ráadásul meglepő végkövetkeztetésekkel.

A második szerkezeti rész tanulmányai az egyetemes történelemből merítenek anyagot kronologikus sorrendben. A témaválasztást tekintve itt is vannak közismertebb személyek, felfogások és esetek, mint például a Dreyfus-ügy, Nixon elnök megítélése, a hírhedt orosz vérvád-per, a középkori és kora újkori női ellenségkép (benne a boszorkányüldözések), ill. a nagyközönség számára talán kevésbé ismertek is, mint pl. XXIII. János (ellen)pápa és a konstanzi zsinat, a jezsuiták mint az iskolaügy „kerékkötői”, Dragutin Dimitrijević-Apisnak, a Fekete Kéz nevű szervezet vezetőjének koncepciós pere, vagy a középkori hispán és a modern kori spanyol és olasz bűnbakképzés.

A harmadik – legbővebb – szerkezeti egység magyar történelmi eseményekkel foglalkozik szintén kronológiai rendben, melynek szintén ismert vagy kevésbé ismert eseteiből a bűnbakképzés szinte teljes eszköztára megismerhető. A fejezet tkp. 3 írás kivételével a 20. századra koncentrál, nagyjából arányosan boncolgatva a történéseket az 1945 előtti és utáni évtizedekből. Figyelemfelkeltő célzattal néhány név, csoport és eset bűnbakszerepben: Szapolyai János, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, Herczeg Ferenc, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc; a zsidóság; rendőrbesúgók az 1860-as években; a Szovjetunióval való hadiállapot bűnbakjai és felelősei; a csendőrök, az arisztokrácia és a „horthysta katonatiszt” 1945 után; a Ludas Matyi bűnbak-karikatúrái 1945 és 1949 között (kulákok, szabotőrök, feketézők stb.); ellenségek és bűnbakok kavalkádja 1945 és 1956 között; felsőoktatási hallgatók fegyelmi ügyei az ötvenes évek elején; 1956 bűnbakképzései.

Kiemelten is felhívjuk a figyelmet az egyedien különleges könyvborítóra. Ludván Zsolt önmagáért beszélő különös grafikája erőteljes, elgondolkoztató és nagyon hatásos. Tökéletesen illusztrálja a témát, sőt, elősegíti a mélyrétegibb befogadást, ill. összegzi a levonható tanulságokat is. Az egyedül vagy csoportban álló, egymásra mutogató – „körbevádló” – emberek, azaz sematikus figurák egyértelműen utalnak arra, hogy bűnbak bárkiből lehet, és a bűnbakszerep nagyban függ a nézőponttól és a történelmi helyzettől. Telitalálat ez a kevésbé vonzó színvilágból építkező arctalan elmosódottság, sziluettszerű homályosság, lebegő bizonytalanság, ami felkavaró nyugtalanságot, hideg kiszolgáltatottságot, szinte lebénító félelmet tükröz és sugall.

Végezetül néhány, sajnálatos hiányérzeten alapuló, kritikai észrevétel. A remek szerkesztettség és a megfelelő tagolás ellenére feltűnő a kronológiai egyenetlenség. Ugyanis a középkor és a kora újkor világát a tanulmányok alig 15%-a képviseli. Túlságosan is nagy nyomatékú a 20. század. Mindez komoly aránytalanságot eredményez. Pedig meríteni azért lett volna miből. Sajnos komoly hiányérzetet okoz a rendkívül szűk terjedelmű illusztrációs bázis is. Mindössze 5 írás tartalmaz valamilyen ábrát, táblázatot, fotót. Ez így nagyon szegényesnek tűnik. A kötetnek sokkal többet kellett volna áldoznia a szemléltető vizualitás oltárán, ami jótékonyan színesítette és gazdagította volna a befogadói élményt is. A hiányérzet legszemélyesebb oldala tartalmi-koncepcionális jellegű. Sajnos nem szól tanulmány az ún. vállalt bűnbakságról. Pedig drámaian hosszú lenne a lista. (Csak egy rövid lehetséges kiindulóponti példatár: Széchenyi István, Teleki Pál, Nagy Imre.)

Viszont a lábjegyzetek mikrovilága minden szakmai igényt kielégít. A közel kétezer hivatkozás szinte lefegyverző. Egységesek és következetesek. A kötet hasznos és útbaigazító névmutatóval és rövid szerzői, szerkesztői bemutatással zárul. (Talán még egy beavató jellegű, plusz fogódzót adó, letisztultságot segítő magyarázatos fogalomtár szerencsés kiegészítő támpont lehetett volna.) De összességében mindenképpen egy rendkívül értékes és kiváló könyv született. Színvonalas, alapos, fontos, tanulságos és szembesítő. Bármilyen szinten érdeklődő olvasónak bátran ajánlható.

Kiegészítő, elmélyítő ismeretgyarapításra érdemes kezünkbe venni a nemrég elhunyt René Girard: A bűnbak című teológiai, filozófiai és szociológiai gondolatokat ötvöző könyvét. Girard korunk egyik meghatározó gondolkodója volt. Művében a bűnbak elemzése kapcsán bontja ki a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindenfajta diszkrimináció antropológiai jellegzetességeit. Alapmű Gordon W. Allport: Az előítélet című műve is. Konkrétan a 15. fejezet szól a bűnbak kiválasztásáról. Úttörő munkáknak számítanak Pataki Ferenc: Rendszerváltók és bűnbakok, ill. Bűnbakképzési folyamatok a társadalomban című művei. Érdemes a figyelmünkre a Mozgó Világ 1991/1-es száma az 1990 bűnbakjai című interjúcsokorral, ill. a Királynék bűnbak szerepben a középkori Magyarországon című írás a Rubicon 2001/6-os számában. (E fenti hivatkozások mind megtalálhatók könyvtárunkban. Az egyéb internetes forrásokat pedig természetesen a szokásos kritikai attitűddel kezeljük!) Zárásként két képzőművészeti ajánlatunk is lenne: William Holman Hunt: A bűnbak, s a győri Szűk Norbert: Gyilkos és a bűnbak című különleges képei.

A bűnbakképzés – mint látható volt – minden korszak és minden kultúra egyetemes jelensége, így aligha iktatható ki az életünkből, mert mindent túlélő jelenség. Az egyetlen, amiben ez ügyben bizakodhatunk, az a tudományba és a józan észbe vetett hit, a szellemi és az erkölcsi erők jótékony hatása és a bölcs belátás ereje. Ha ismerjük egy jelenség létrejöttének okait, márpedig a bűnbakállításról sokat tudunk, akkor talán palackban tudjuk tartani azt a bizonyos szellemet. De ezért senki nem tud kezességet vállalni. A biztos siker így tehát nem garantált.

Ajánlónkat Szekfű Gyula történész korokon átívelő érvényű és mindenfajta közösségre vonatkozó, látleletértékűen pontos, eligazító és tanulságos szavaival zárjuk: „… egy nemzetnek katasztrófája után bűnbakra van szüksége, hogy ne veszítse el önmagában való hitét! Az a hit, mely önáltatásra szorul, nem igazi hit, aminthogy az egyéni életben is nyegle ember az, aki saját hibáit nem meri áttekinteni és tudva keres áldozatot, kire értük áttolja a felelősséget”.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-03-28

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Néma Zsolt ajánlata

Laczlavik György: Kettős pecsét alatt: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483-1549)

borító

A fiatal történész Laczlavik György doktori disszertációját jelentette meg könyv formájában. Tanulmánya a Magyar Királyság történetének egyik legnehezebb időszakában mutatja be a politikai elit vezető személyiségének életpályáját. Várday Pál Somogy megyei középbirtokos családból származott, és innen emelkedett az ország politikai elitjébe, hogy aztán megszerezze az elérhető legmagasabb méltóságot, az esztergomi érsekséget és a királyi helytartói tisztséget. Sorsa és pályafutása több szempontból is érdekes. Bár az ország legmagasabb méltóságába jutott, kulcspozíciót töltött be, személyéről mégis keveset tudunk, az utókor hamar megfeledkezett róla, amelyben az is szerepet játszott, hogy családjának tagjai közül senki nem tudta követni, megrekedtek a középnemesi státuszban. Életpályáját kiemeli, hogy összekapcsolódott a Magyar Királyság különösen tragikus időszakával, az ország három részre szakadásának folyamatával. A mohács utáni időszakot a két megválasztott király, Habsburg Ferdinánd (1526-1664) és Szapolyai János (1526-1540) hatalmi vetélkedése határozta meg, de igazi tétjét az oszmán-török előrenyomulás jelentette. A folyamat vége mindenki által ismert: a Magyar Királyság egysége megszűnik, három részre szakad, mérhetetlen károk és pusztulás éri, és bár az egység végül helyreáll, az önállóság elveszik, sorsa a kiformálódó Habsburg Birodalommal fonódik össze egészen 1918-ig.

Várday Pál karrierjét jogi és pénzügyi ismeretei alapozták meg. 1514-ben már tagja annak az országgyűlési bizottságnak, amely Werbőczi István Hármaskönyvét vizsgálja, kincstartóként pedig tisztában volt az ország anyagi helyzetével, és a korszak legbefolyásosabb embereivel építette ki kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan emelkedett egyházi karrierje is, mohács előtt már egri püspök.

A mohácsi csata után Báthory István nádor és Thurzó Elek tárnokmester mellett az ország legtapasztaltabb politikusának számít. A kettős királyválasztást követő hatalmi harcokban eredményesen taktikázik, kezdetben Szapolyait támogatja, majd Ferdinánd mellé áll, megszerzi az esztergomi érseki címet (mindkét királytól), kancellár lesz, 1542-től pedig széleskörű felhatalmazással helytartóvá nevezi ki a magyar király. Tevékenysége összefonódott a megosztottság időszakának új viszonyaihoz való alkalmazkodással. Sokat tett a maradék királyság kormányzati rendszerének kiformálásában, az új védelmi rendszer megteremtésében, érsekként pedig szembe kellett néznie a reformáció, a területi megosztottság hatásaival, majd Esztergom oszmán elfoglalása után az új érseki székhely, Nagyszombat kialakításával.

Laczlavik György könyve fontos, hiánypótló történelmi szakmunka, a fellelhető források aprólékos elemzésével tárja fel Várday Pál életpályáját. A kép, amit kapunk, ezért szükségszerűen töredékes, de betekintést nyújt a XVI. századi politikai elit belső viszonyaiba, dilemmáiba és küzdelmeibe.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-03-21

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Könyvajánló gyerekeknek

Máté Zsófia ajánlata

Radics Mária: Ajándékcsomagolás

borító

Radics Mária barkácskönyve a Cser Kiadó két sorozatában jelent meg egyszerre még 2007-ben, a Színes ötletekben és a Fortélyokban. Mint a barkácskönyvek általában, segítséget és ötleteket ad az ügyes kezű olvasóknak, hogy saját kezűleg készített, gyönyörűséges díszcsomagolásban tudják átadni ajándékaikat szeretteiknek bármilyen alkalomból.

A 32 oldalas kiadvány bevezet bennünket a masnikészítés rejtelmeibe, bemutatja a csomagolás különböző módozatait, megismertet a szalvétatechnika alkalmazásának előnyeivel. Mutat tavaszi hangulatú ötleteket, beavat a mézesüveg csomagolásban való felhasználásának titkaiba, láthatunk természet ihlette példákat, meríthetünk ötleteket nőnapra, anyák napjára, húsvétra. Külön foglalkozik az ünnepi alkalmakkal, a nászajándékokkal, a babaszületéssel, kedvenceink ajándékaival. Megtudhatjuk, hogyan használjuk fel nyári emlékeinket vagy a tengeri kincseket, illetve mire jó a tengeri sóval töltött üveg. Találunk példákat őszi témájú csomagolásra, s megtanulhatjuk az ajándékdoboz készítésének egyszerű módjait. Kiderül, hogy mi az a szüreti ajándéküveg, hogyan érdemes csomagolni karácsonykor, milyen a barokk stílusú vagy áttetsző pompájú csomagolás, vagy mit kezdjünk a gyertyatartókkal és díszgyertyákkal.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-05-23

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Zilahy Márta ajánlata

Geronimo Stilton: Macskanagy rettegés

borító

Hogy kicsoda Geronimo Stilton? Hát, egy igen szórakozott pacák, pontosabban pocok, aki mindig a felhők fölött jár... Egy kiadó vezetőjeként dolgozik, de igazi szenvedélye az írás. Rágcsáliában, Egér-sziget fővárosában minden műve bombasiker. Nem olvastad még őket? Pedig igazán mulatságos történetek: könnyebbek, mint a mozzarella, kívánatosabbak, mint az edami és ízesebbek, mint az érett parmezán. Igazán bajuszemelő történetek, szavamra mondom!

A Macskanagy rettegés a Mulatságos történetek, színes kalandok című sorozat 23. vagy 24. része. Hogy miért ez a furcsa számozás? Mert az érdekes-kalandos gyermekkönyv-sorozat a 0. kötettel (A nevem Stilton, Geronimo Stilton) kezdődött. Hallottatok már ilyet? És az eredetiség nem merül ki ebben, hanem a tartalomban is megjelenik, tehát érdemes elolvasni!

„Ezúttal is különleges kalandokban volt részem. Megismertem például Tenebrax Tragikát, a bájosan bizarr rágcsálólányt, aki temetőben lakik, és halottaskocsin furikázik a városban... Ráadásul részt vettem egy hátborzongató halloweenpartin, ahol szőrmeresztő menü fogadott!” A könyvben minden ötletet és tanácsot megtalálsz, hogy te is felejthetetlen halloweent szervezhess a barátaidnak! A kötetet 7-10 éves gyerekek számára ajánljuk.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-05-16

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Galambos Krisztina ajánlata

Ernestine Fittkau: Álarcok és kalapok

borító

Ernestine Fittkau Álarcok és kalapok című műve a Cser Kiadó Színes ötletek és Fortélyok sorozatának részeként jelent meg 2009-ben.

Már az ókorban készítettek álarcokat vallási szertartásokhoz, valamint színházi előadásokhoz. Nemcsak az álcázás volt ennek az oka, hanem egy-egy szerepbe bújva kiemelhették annak személyiségét, tulajdonságait. A gyerekek ugyanezekből az okokból szeretik az álarcokat: különféle szerepekbe bújhatnak, lehetnek bátor lovagok, vidám udvari bolondok, szépséges királykisasszonyok.

Könyvünkben könnyen elkészíthető álarcok és kalapok találhatók, amelyek egy másik világba repítik viselőjüket: vikingsisakok, marslakókalapok és állatmaszkok. A lányok valószínűleg királykisasszonynak vagy tündérnek öltöznek majd. Az álarcok kartonpapírból, papírtányérokból, papírzacskókból készíthetők el, amelyek könnyen beszerezhetők. A mintaív alapján igazán gyerekjáték őket elkészíteni, ezért nemcsak farsangi bálra, hanem például születésnapi zsúrokra, gyereknapra is kitűnőek.

A könyvet ajánljuk óvodáknak és iskoláknak is, mert az álarcok készítése fejleszti a kézügyességet, a fantáziát, és egy-egy technikaóra keretén belül is megvalósíthatók.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-05-09

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Dákainé Szenczi Ilona ajánlata

Gilbert Delahaye - Marcel Marlier: Márti az állatkertben

borító

A francia szerzőpáros – Gilbert Delahaye és Marcel Marlier – szép, színes rajzokkal illusztrált meséskönyveinek visszatérő szereplője a kis Márti, aki a gyerekek kedvence, hiszen éppen olyan, mint ők. A sorozat kötetei önállóan is jól olvashatók gyereknek, felnőttnek egyaránt, mert a rövid kis történetek nem függnek össze, csak Márti, a főszereplő a visszatérő közös elem bennük.

A Márti az állatkertben című részben Márti és Jani kilátogatnak az állatkertbe, természetesen Pepe kutyus sem maradhat otthon. Megismerkednek a világ minden tájáról érkezett egzotikus állatfajokkal, mint például Grétivel a jegesmedvével, Furival a zebrával vagy Páncélossal a teknőssel. És persze sok-sok más állattal, melyekkel csak az állatkertben találkozhatunk.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár,

2017-05-02

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Lipovics Dóra ajánlata

Pierdomenico Baccalario: A jég birodalma

borító

Pierdomenico Baccalario műve, A jég birodalma az Ulysses Moore sorozat 10. kötete (előzményei: Az időkapu, Az Elfeledett térképek boltja, A Tükrök háza, A Maskarák szigete, A szikla őrei, Az első kulcs, A titkos város, A villámok mestere és A sötétség útvesztője). A regényfolyamot az olasz író 2004-ben kezdte, s hazánkban az Alexandra Kiadó gondozásában jelenik meg. Érdekessége, hogy minden könyvben található egy néhány soros vers, mely segíti az események menetének figyelemmel kísérését.

Kilmore Cove-ba visszatérve Jasont, Anitát és Ricket nyugtalanító hírek várják: a falucska lakói között áruló rejtőzik. Valaki, aki titokban sötét terveket sző, és a Gyújtogatók segítségével bosszúra készül. A nyomok olyan helyre vezetik a négy jó barátot, ahol végre minden kérdésre választ kaphatnak. A hely neve: Agarthi. Ezt a jég birodalmában rejtőző legendás, elveszett várost még Ulysses Moore-nak sem sikerült megtalálnia...

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-04-25

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Megosztás a Facebookon: Megosztás a Facebookon

Hosszabbítás

Vonalkód
Jelszó

Keresés a katalógusban

Cím
Szerző

Hazánk

ePont