• facebook_logo

Könyvajánló felnőtteknek

Nyerges Edina ajánlata

Neil Gaiman: Amerikai istenek

borító

„Rossz vidék ez az isteneknek.” Az angol születésű Neil Gaiman korunk egyik legnépszerűbb fantasy írója. A Csillagpor és az Óceán az út végén szerzője első amerikai útja hatására írta meg az Amerikai istenek című regényét.

A könyv helyszíne Amerika, ahol a régi istenek (a skandináv, indiai, szláv, egyiptomi mondák istenei és mitológia alakjai) lassan erejüket vesztik és eltűnnek, mert híveik száma folyamatosan csökken. Az Újvilág az új isteneknek kedvez (Média, Technika), akik csak arra várnak, hogy elpusztíthassák a régi isteneket.

A főszereplő Árnyék, aki börtönbüntetése végét tölti, és alig várja, hogy újra láthassa a feleségét. Azonban az asszony a szabadulása előtt meghal. Árnyék hazaindul a temetésre, és ebben a zűrzavaros időben találkozik Szerda úrral, aki munkát ajánl neki. A feladat nem tűnik nehéznek, meg kell látogatni a férfi régi „kollégáit és barátait”, akiket Szerda megpróbál rávenni, hogy álljanak mellé a háborúban. Árnyék az utazás közben lassan rájön, hogy ő is a készülő háború része.

A könyv olvasása közben megismerjük a mitológiai lényeket és történetüket, valamint a lassan kibontakozó háborút is. Gaiman remekül elegyíti a különböző mitológiai szereplőket, és sikeresen illeszti be őket a mai valóságba. Ezek az istenek már nem azok a hatalmas, erejük teljében lévő lények, akiket a legendákból ismerünk. Megkeseredettek, reménytelenek, akik a régi emlékeik között élnek, miközben megpróbálnak alkalmazkodni a mai világhoz.

Az író bemutatja nekünk Amerika egy másik oldalát is, egy, az európaiak számára furcsa és érthetetlen világot. Megismerjük Amerika történetét a bevándorlók szemén keresztül és elmerülünk az indián kultúrában is.

Az Amerikai istenek műfaja változatos: egyszerre útiregény, kalandregény, horror és fantasy. A maga 630 oldalas terjedelmével és fordulatos, néhol szerteágazó cselekményével nem egyszerű olvasmány. Azonban ha valaki szeretne elmerülni egy összetett és izgalmas fantáziavilágban, ez a könyv remek választás.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-06-19

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Polczer Adél ajánlata

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi - Mesekalauz útkeresőknek

borító

„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a „személyes meséjével” találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” (Boldizsár Ildikó)

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-06-13

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Abos-Beledi Veronika ajánlata

Heidi W. Durrow: A lány az égből

borító

Rachel egy dán anyától és egy afroamerikai apától született félvér kislány. Miután elveszíti a családját, nagyanyja és nagynénje, Loretta néni neveli tovább. Egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol szépsége és ritka kinézete miatt – világosbarna bőr, kék szemek – folyamatos figyelem veszi körül. A fehérek között túl barnának számít, a feketék világos szemeit furcsállják. A kislány nehezen barátkozik meg az új helyzettel, folyamatosan küzd önmagával és a környezetével. Az őt ért támadások ellen egy elképzelt kék üveggel védekezik, ide raktároz el minden sértést, minden bánatot.

„Amikor kezdem érezni, hogy valami fájós, van bennem egy képzeletbeli üveg, abba beleteszem. Kék üveg parafa dugóval. A gyomrom összeszűkül és a szemgolyóm felforrósodik. Ezt mind beteszem az üvegbe.”

A fiatal lány életét a tragédiától a fiatal felnőtté válásáig követhetjük nyomon. A történet több szálon fut, naplószerű fejezeteket olvashatunk Rachel, az anya, Nella, az ő egykori munkaadója, Laronne, és a szomszéd kisfiú, Jamie (később Brick) szemszögéből. Bár a regény nyelvezete – főleg eleinte – viszonylag egyszerű, a mondanivalója annál összetettebb. Olyan témákat érint, mint például a rasszizmus, a társadalmi kirekesztettség, az identitás-keresés, az alkoholizmus, a megcsalás és az elhagyatottság.

A családi drámáról a könyv elején semmi konkrétumot nem tudunk, majd lépésről lépésre kerülnek elő újabb információk a kislány korábbi életéről. Sajnos a rossz családi háttér nemcsak Rachel gyerekkorát keseríti meg, hanem Jamie életét is, aki szemtanúja volt, amikor a kislány édesanyja gyermekeivel együtt leugrott chicagói otthonuk tetejéről.

Heidi Durrow részben saját gyermekkori élményeit is beleszőtte a történetbe, és önmaga képére formálta meg főhőse karakterét, lévén ő is fehér anyától és fekete apától született, világos bőrrel és kék szemekkel. Így személyes tapasztalatai által mindvégig hiteles tud maradni, az olvasó számára átélhetőbbé válik a regény. 2010-ben a Washington Post az év regényének választotta A lány az égbőlt, amely a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjat is megkapta.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-06-06

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Juhászné Lukács Mária ajánlata

Helena Marten: A kávé illata

borító

A General Press Kiadó „Regényes történelem” sorozatának egyik remek darabja ez a könyv. Helena Marten kalandos, izgalmas regényének cselekménye az 1730-as évek Frankfurtjába repíti az olvasót. Az olvasmányos történet igazi korrajz az akkori szokásokról, életformáról. A főhősnő, Johanna Berger férje halálos ágyánál ígéretet tesz, hogy tovább működteti, sőt felvirágoztatja a tőle örökölt Kávémalom elnevezésű kávézót, amely több generáció óta a Berger család tulajdona. Johanna egyszerű parasztlányból igazi üzletasszonnyá válik. Amit véghezvisz és elér, addig nem könnyű az út. A kávé alig 100 éve indult világhódító útjára. Az ördög italának, kábítószernek tartották, a züllöttséggel azonosították. Ettől függetlenül a kávézás szokása egyre jobban kezdett meghonosodni, viszont ez csökkentette a helyi, konkurens almaborkészítők, kocsmárosok forgalmát. Ellenségeskedések, gonosz összesküvések miatt a város két félre szakadt. Az események pörögnek, s közben természetesen nem maradhat ki a szerelmi szál sem, mely főhősnőnk és egy tehetséges fiatal, zsidó muzsikus Gabriel Stern között kap lángra. Az akkori világban a keresztények és zsidók között tilos volt a szerelem, így reménytelennek tűnt a kapcsolat folytatása a szerelmesek számára. Az ellentábort az erőszakos és faragatlan Gottfried Hoffmann vezeti, aki ellehetetleníti Johanna Kávémalmának működését.

A főhősnő először Velencébe menekül, egykori férje barátaihoz, a Caffe Florian kávéházba, ahol sok új dolgot tanul a kávékészítéssel kapcsolatban, valamint egy titokzatos, előkelő velencei férfival kerül közeli kapcsolatba. Velencéből egy újabb utazás következik Isztambulba, ahol a szultán udvarába is bejárása lesz. Itt már szinte mindent megtanul a kávékészítés művészetéről, de a dicsőség mellett újabb intrikák várnak rá. De sem a titkos tudás, sem a gazdagság nem feledteti el vele, mit hagyott otthon. Úgy érzi, csak egy hely létezhet, ahol talán a reménytelennek tűnő boldogságot megtalálhatja, és ez visszavezeti Frankfurtba.

Minden újabb fejezetet kiszámíthatatlan, váratlan fordulatok tesznek izgalmassá. A vallási elkülönülés megjelenítése sok érdekességet tartalmaz. A velencei és isztambuli részek, a tengeri utazások kimondottan színesek, izgalmasak. A történetben szereplő velencei kávéház valódi épület, amely a Szent Márk téren áll. Ez Itália legrégibb, 1720-ban nyílt legendás kávéháza, a Caffe Florian.

A történetben magáról a kávéról, elterjedéséről, az elkészítések közti különbségekről, az ízesítésekről viszonylag kevés szó esik. De összességében egy izgalmas, kalandos és szórakoztató olvasmány A kávé illata.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-05-30

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Bíró Szabolcs: Anjouk I. rész - Liliom és vér

borító

Az egyik a jelkép, a másik a kézhez-kardhoz tapadó kényszerűség. Mert legyen bár nemesebb az eszme, mint a társadalmat törvényekkel, erővel és pénzzel mozgató cselekedet, a hit megvalósítása mindenkor muszájjal együtt járó felelősség, ahol a vércseppek (tócsák, folyamok) kizárólag akkor lehetnek magyarázatok és indoklások, ha a mögöttük feszülő szándék előtt csakis ez az egyetlen út áll. Emberiségünk történelme számtalanszor volt már emberiességtől fosztott, a célok elérése pedig mindenek felett álló, még úgy is, hogy a humán faj lelkiismerete szemlesütve pironkodott tetteiért. De azért is véghezvitte, amelyben – jó vagy rossz, igaz vagy hamis diktálta – hit vezérelte. Amelyben hitt, amely mögé hitet csempészett, amelyhez fals és koholt hitet társított, amelykor talmi hittételek mögé bújt. A felelősségtől szabadulni, azt másra áttolni-átruházni emberi fogyatékosságunk öröksége. Így volt ez a kezdetektől, és így fog történni egészen a végzetekig. A sok-sok hamis eszme közül azonban árnyaltra karcolt történelmünk során szerencsére időről időre kiviláglottak olyan indokolható és igazolható tisztaságú meggyőződések, melyeket csakis az erények, erkölcsök, jószándékok irányítottak. Ilyen volt az Anjou-liliom jelképezte lovagok eszménye is. S hogy a liliomhoz a vér kényszerűségből sziromhullató intenzitással tapadt, éppen az elmondottak igazságát támasztja alá.

Az eltaszíthatatlan hittel, szilárddá kristályosodott elkötelezettséggel, belül megélt és kifelé sugárzó szenvedéllyel szóló krónikásoknak mindig nyitott bőkezűséggel borult lábaik elé a történelem. A sorsukat vállalt megéneklők közé tartozik Bíró Szabolcs is, aki nemcsak mesél, szórakoztat és tanít, hanem bizonyítja a magyar középkor életteli hajtóerejét. Mondhatnánk, hogy minden a Non nobis, Domine páros kötetével kezdődött, de nem biztos, hogy teljesen igazunk lenne. Mindazonáltal a pre-Anjou prológus első könyve, a Kelet oroszlánja in medias res felütése prompt alapozta meg azt a beállítódást, amely ahhoz szükségeltetett, hogy Magyarország az maradhasson, vagy még inkább az legyen, ami lehet, s aminek lennie kell, a folytatásban pedig Az utolsó vörös barát titkok és köpönyegforgatás nélkül készítette elő a tere(pe)t egy nagyobb lélegzetű, időben messzebbre vezető, jelentőségét tekintve hatványozottabban érvényesülő érának, amelyet 700 év távlatából Anjou-kornak nevezünk.

Bíró Szabolcs nem volt mindig elkötelezett híve Magyarország középkori történelmének, vagy ha igen, sokáig csupán magában érlelte azt. A Dunaszerdahelyen született író az elmúlt évek (mára majd’ évtized) alatt sokoldalú tehetsége és multikulturális tevékenysége mentén határozta meg önmagát: a regényírás mellett – ma is – könyveket szerkeszt, könyvkiadó és szervezőirodát vezetett (Historium), s az egyéb publikációk mellett ráadásul zenélt (és énekelt) is (Csak Van együttes). Francis W. Scott álnéven vált ismertté krimiszerzőként hat megjelent könyvvel (kisregények, regények és egy novelláskötet), hogy aztán a 2009-es és 2010-es év fordulóján végleg megváljon alteregójától. Írói útja folytatásaként a történelmet, a vallást és Magyarország megőrzendő kultúráját tűzte ki célul, amelynek a Sub Rosa című, a templomos lovagrend örökségéről szóló regénye volt az emlékezetesen lerakott alapköve. A Non nobis, Domine középpontjában szintén a templomos lovagrend állt, amelyen keresztül előkészítette az Anjou-kor történelmi mérföldköveit (s egyben az uralkodói korszakról szóló tervezett regényciklusát is).

Bíró Szabolcs a vérbeli, lovagi bátorságot feltételező, tucatnyi kötetre tervezett Anjou-széria előtt viking fantasy-mesével (Ragnarök) készült rá arra a gigantikus vállalkozásra, amely tovább űzi és fűzi a Non nobis, Domine lapjain (fel)cseperedett Bátor Attila történetét. Az Árpád-ház kihalása, a kiskirályok kora, az ifjú Anjou „Caroberto” Károly tétova országegyesítő léptei immár a megváltoztathatatlan múlt, a jelen 1321-ben éri az olvasót, Attilát pedig (nevelő)apja egykori szlavóniai birtokán felesége, Ágnes és kisfia, Szilárd mellett. A rozgonyi csata óta eltelt 9 évben az egykori rettegett harcos, a király fogadott testvére és személyi testőre a nyugodt életet választotta, ám Károly Róbert váratlan érkezése és „kérése” mindent megváltoztat. A király szájából elhangzó segítségül hívásra, miszerint együtt cseréljék le a még mindig 28 felvidéki váron lobogó Csák-zászlót Károly Róbert lobogójára, Attila mi mást is felelhetne válaszul, mint hogy „A hűségem örök”. Így hát búcsút vesz családjától, és Temesvár, a fenség udvara felé veszi az irányt, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon hadjáratba az Anjou uralkodót még mindig el nem fogadók meghódítására. Ám miközben Bátor Attila nevéhez méltó módon bizonyítja Károlynak legendás hősiességét, s veszi be sorra az északi tartományok erődítményeit, az eddig a béke és nyugalom szigetének hitt otthoni uradalom egén tudtán kívül aljas, áruló, gonosztevő fellegek gyülekeznek, melyek következtében a vihar sem várat sokáig magára. De vajon időben érkezik-e vissza az ország seregének hadvezére saját családjának megvédelmezésére, vagy már csak romok, holttestek és rémálomba fordult keserűség fogadja majd a háboríthatatlannak hitt birtok falai között?

Az Anjouk I. része egy rendkívüli történetfolyam kontúrosan kivitelezett felvezetése, ahol a „seregszemle” nem csupán csillogóan fényesített vértekből és ragyogóan büszke tekintetekből, hanem vérrel, kétségbeeséssel és fájdalmas könnyekkel szennyezett árnyoldalakból áll. Bíró Szabolcs a saját maga kikövezte út és pallérozta minőség elveihez vaskesztyűvel ragaszkodván vágott bele egy olyan kalandba, amelynek a vége talán ebben a pillanatban megjósolhatatlan, viszont kezdésként ígéret helyett rögtön bizonyítékkal szolgál a Liliom és vér lapjain. A szimultán több helyszínen és szálon futtatott cselekmény kihegyezett dramaturgiai érzékkel vált át egyikről a másikra, így építvén fel a kora 14. századi világképet hiteles atmoszférát kreálva, ahol a Non nobis, Domine mentén etalonná nemesedett kézzelfoghatóság könnyedén ragadja magával az olvasót. A hangulat és a légkör egységének megteremtését a didaktikai erőfeszítéseket nélkülöző, ugyanakkor tűpontos leírások és bemutatások teszik teljességgel élővé.

A történetvezetés a fő karakterekre alapoz, ahol Bíró Szabolcs jó érzi, hogy egy ekkora volumenű sztori könnyedén roppanthatna össze egyetlen központi figurát, így Bátor Attila mellé az idő előre haladtával szinte egyenrangú félként sorakozik fel a felvidéki hadjárat közben mind jobban kontúrosodó Lackfi István székely kapitány, valamint a „rejtélyes” és elszakadó szálon vezetett László, Attila egykori apród „testvére”. Ráadásul a központi szereplők jelleme fejezetről fejezetre differenciálódik, teszi őket árnyaltabbá a középkori életvitel kényszerűsége. A Liliom és vér oldalain a minden irányból biztosan megalapozott történetvonal, a tulajdonképpeni haladási irány a regény végi identitás-meglelésben, identitás-visszatérésben csúcsosodik ki. A nemesített és jó értelemben vett akkurátusú stílus a szerző olyan láthatatlan, de a szavak velejéig érezhető fegyvere, amellyel az Anjou-krónika egysége, felsorakozó precizitása, és gondos kivitelezése magas fokon biztosítható. Bíró Szabolcs egyáltalán nem hazárdírozik, biztos kézzel csapja az asztalra a huszonegyet, s már most sejthető, hogy sok-sok további ütőlap áll még a rendelkezésére hófehér gyapjúból varrt, hatalmas vörös kereszttel mintázott, Anjou Károly címerével díszített cappája rejtekében.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-05-23

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Horváth Gábor ajánlata

Rick Yancey: Az ötödik hullám

borító

A Young Adult korszak hajnalán egy újabb könyvecskébe botlottam bele, amely az éppen felnövekvő korosztályt célozza meg, ezúttal M16-os gépkarabéllyal. Rick Yancey könyvének főszereplője Cassiopeia Sullivan (Cassie), aki igyekszik életben maradni a földönkívüli támadás alatt álló Földön, és megtalálni öccsét. Főszereplőnk lány, ami érthető választás, hiszen a 12-18 éves korosztályban a fiú olvasó olyan ritka, mint ritmikus sportgimnasztika versenyen a csípőficamos. Az idegenek ezúttal nem bizonyultak kedves, cuki Hello Kitty figuráknak, hanem fogták magukat, és nagyrészt kiirtották az emberiséget. Ez valószínűleg a sci-fi irodalom nagy mészárlásainak sorában is előkelő helyet biztosít az író számára, mert míg a Csillagok háborújában Tarkin kormányzó „csupán” 2 milliárd lakóval végzett az Alderaan-on, addig itt 7 milliárd Homo Sapienst radíroztak ki néhány röpke hónap alatt.

A szerző váltogatja a nézőpontot, amely írói eszköz – főleg a Trónok harca sikere óta – újra nagy divatba jött. Ennek nagy előnye, hogy ugyanazt az eseményt, történést több megközelítésben is láttathatja velünk a szerző, valamint a történet hátterét alkotó eseményeket több helyszínen követhetjük egy időben. Azt nem merném állítani, hogy Yancey ezzel a lehetőséggel tökéletesen élt, inkább arra feküdt rá, hogy különböző személyeket és azok hátterét mutassa be részletesebben, így az olvasó több olyan karaktert ismerhet meg belülről, akivel azonosulhat. Ez szerintem a fiatalokat megcélzó mű esetében fölöttébb jó dolog.

Az külön pozitívum, hogy Yancey könyvében az egyik fő mondanivaló, hogy az embernek tartania kell magát az ígéreteihez, mert anélkül a maradék emberségünk is veszendőbe megy. Kellenek az éppen kialakulóban lévő fiatal olvasóknak a helyes példák és minták, melyekkel a modern irodalom sokszor igencsak fukarkodik. Ugyanakkor a regény nagyon olvasmányos és szórakoztató. Jó a szöveg, gördülékeny a sztori. Enyhe finom humor lengi be, holott a kép, amit rajzol, maga a megtestesült borzalom, hiszen egy olyan világban járunk, amelyet az Apokalipszis négy lovasa dúlt fel, és nincs szereplő, aki ne gyászolna rokont. Tipikusan az a könyv, amire azt szoktuk mondani: olvastatja magát. Elcsépelt, de nincs rá jobb szó. A fordító szép munkát végzett, mert ez ilyenkor nemcsak a szerző érdeme.

Összefoglalva: egy sodró lendületű, sok szempontból ötletes és izgalmas regényt olvastam, amely ugyan nem hibátlan, de nagyon szórakoztató. Kicsit olyan, mintha a Battle Royale-t összeturmixolták volna A függetlenség napjával és a Terminátorral, majd a szerepeket gyerekeknek osztották volna ki. Ha felnőttekre írta volna meg ezt a könyvet Yancey, alighanem egy irgalmatlanul kegyetlen és brutális thriller/sci-fi lett volna belőle. Az ötödik hullám egy trilógia első kötete, így még két részen keresztül folytatódik a történet.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-05-16

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabó Judit ajánlata

M. C. Beaton: As the Pig Turns

borító

The As the Pig Turns is the 22th part of Agatha Raisin series of M. C. Beaton. Winter Parva, a traditional Cotswolds village next door to Carsely, has decided to throw a celebratory hog roast to mark the beginning of the winter holiday festivities and Agatha Raisin has arrived with friend and rival in the sleuthing business, Toni, to enjoy the merriment. But as the spit pig is carried towards the bed of fiery charcoal Agatha – and the rest of the village – realise that things are not as they seem… Very quickly it transpires that the spit pig is in fact Gary Beech, a policeman not much loved in Winter Parva. And although Agatha has every intention of leaving the affair to the police, she rapidly changes her mind when she finds out Gary`s ex-wife has hired Toni to investigate. Cantankerous and competitive as Agatha is, she has to now join the fray and try and solve the case herself.

Praise for M. C. Beaton`s Agatha Raisin series:
„I know I once vowed to read only Agatha Christie for a year but I cheated. My Number 1 mistress, M. C. Beaton and her Agatha Raisin whodunits. Agatha is like Miss Marple with a drinking problem, a pack a day habit and major man lust. In fact, I think she may be living my dream life.” (Entertainment Weekly)
„Once again M. C. Beaton has concocted an amusing brew of mystery and romance that will keep her fans turning the pages.” (Publisher`s Weekly)
„Pure entertainment.” (The Guardian)

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-05-09

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

borító

A Szélhámos Budapest Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozatának 0. része, azaz előzményregénye. A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.

A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kintornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.

Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasónak. Legújabb regénye azonban a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet a már ismert kalandok sora követ.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-05-02

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Berente Erika ajánlata

Roger Kurland: Játszótér

borító

Divatja van ma a skandináv irodalomnak, igaz, elsősorban a krimiknek. A Játszótér norvég könyv, de nem bűnügyi történet, mégis rendkívül olvasmányos. A szerző Roger Kurland maga is Norvégiában született 1969-ben. Koránál fogva lehetne már többkönyves író, ám ez idáig csupán ez az egy írása került könyvesbolti forgalomba, s rögtön a bestseller listák élére. A regényből televíziós sorozat is készült, így a mű még szélesebb közönséghez ért el.

A Játszótér Norvégiában játszódik, a 90-es években, de a benne felvetett kérdések Európa-szerte ma is általánosnak tekinthetők. Mi lesz, mi lehet a huszonéves korosztállyal? Azokkal, akik folyamatosan a helyüket keresik, akik soha nem akarnak felnőni, akiknek a megélhetése a szociális ellátórendszeren múlik. Azokkal, akik csonka / mozaik / diszfunkcionális családban nőttek fel, és kénytelen-kelletlen próbálnak beállni a sorba, munkát vállalni, teljesíteni. De milyen az a sor, az a rend, az a társadalom, ahová be kellene tagozódniuk?

A történet főszereplője pszichológia tanulmányokat szeretne folytatni, de várólistára kerül. Munkanélküli segélye késik, ezért munkát vállal egy óvodában. Kezdetben komoly gondot okoz neki, hogy férfiként megtalálja a hangot az apró gyerekekkel, de aztán sikerrel jár. A gyerekek megkedvelik, szívesen játszanak vele, élvezik, hogy valóban odafigyel rájuk, törődik az igényeikkel. Egyre nyilvánvalóbbá válik hősünk számára, hogy az óvoda pedagógiai „gyakorlópálya”, újabb és újabb eljárások, módszerek, trendek kipróbálásának terepe – bár ezek némelyike teljesen ellentmond a józan észnek. Ugyanakkor a szülőkkel sem könnyű, hiszen az óvodától elvárják, hogy teljesen átvegyék a szülői szerepet, hárítva minden felelősséget. A gyermek érdeke sok esetben mit sem számít, hiszen a szülő éppen megvalósítja önmagát, beteljesíti terveit, új szerelmi kapcsolat lángjában ég, avagy volt élettársával folytat érzelmi csatározást.

Főhősünk magánélete szintén maga a káosz: apa, aki újra nősült; az új feleség fia, aki egy anarchista csoporthoz szegődik; Robert, az öcs, aki kezet emel önmagára; a baráti kör, ami bulitól buliig működik; egy futó kaland és egy komoly kapcsolat vállalása közötti dilemma…

Nehéz helyzetek, konfrontációk, tragédiák révén végül érett felnőtt válik belőle, aki immár örömmel fogadja a hírt: hamarosan apa lesz.

Lelőhely: Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-04-25

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Pozsgai Krisztina ajánlata

Márai Sándor: Halotti beszéd – összes versek

borító

Ha Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg dalait, vallomásait.

Születésének századik évfordulóján, 2000-ben Összegyűjtött versek címmel a Helikon Kiadó már bemutatta a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét, azokat is, amelyeket ő mint önmagával szemben is igényes kritikus, kihagyott a Delfin visszanézett című kötetének válogatásából. Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel: Wigman! Wigman!, Jubileumra, Emlék, Az ég, Kassán. 2010-ben így már tényleg az összes Márai-vers szerepelhetett az új kiadásban.

Márai Sándor címadó Halotti beszéd című verse 1950-1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.

A Márai-összest, mely legrégebbi nyelvemlékünk és a költő legismertebb versének címét viseli, ajánljuk minden rajongónak, de különösen azoknak, akik eddig csak az író prózájával ismerkedtek meg, és ajánljuk a költészet, a poézis szerelmeseinek is, hiszen Márai – hiába a prózájáról ismerjük – egészen kiváló versekkel örvendezteti meg olvasóit.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-18

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Könyvajánló gyerekeknek

Polczer Adél ajánlata

Shona Innes: A játszótér olyan, mint a dzsungel

borító

Nehéz élethelyzetekkel nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is küzdenek nap mint nap. És bár a problémák hétköznapiak, a megoldások hogyanja már korántsem olyan egyszerű.

Shona Innes ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus maga is hosszú évek óta segít bajba jutott gyerekeknek, hogy feldolgozhassák traumáikat. KönyvTÁRS-sorozatában közérthetően, a legfiatalabbak nyelvén jár körül egy-egy fontos témát, mint a barátság, az élet elmúlása, a játszótéri helyzetek vagy az internet használata. Agócs Írisz képei szívmelengetőek és elgondolkodtatóak, Varró Dániel verselése pedig mesterien könnyed és humoros.

A játszótér olyan, mint a dzsungel: vad kalandokra ott számítanunk kell. Például általában vannak itt egymást ugrálva heccelő makik, és ahogy a dzsungelben, úgy van itt is egy-két vérszomjasan dühöngő tigris. A játszótér jó gyakorló terep, hogy másokkal kijönni mint lehet, és arra is, hogy találjuk magunk fel.” A könyvet 4-8 éves gyerekek számára ajánljuk.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-06-19

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai

borító

Lassan jobban ismerjük Misi mókus történetét filmről vagy bábszínházi adaptációként, pedig a fekete farkú, igen csak egyedi mókus története először prózában látott napvilágot Tersánszky Józsi Jenő tollából. A regény tagolása, egy-egy fejezet hosszúsága éppen megfelel az ágyban olvasható esti mesék idejének, Misi pedig hamar közel kerül a gyerekekhez. Nemcsak azért, mert nem hajlandó megtanulni a tananyagot – azaz azonnal megeszi a télire elrakandó eleséget (dió és mogyoró), és aztán rögtön elalszik az órán –, hanem azért is, mert utazása során rengeteg izgalmas barátságra tesz szert, olyan állatokkal találkozik, akiket Magyarországban legfeljebb az Állatkertben láthatunk. A sok viszontagság során célját sem adja fel, megtalálja az Örökké termő fát, és ami a legfontosabb: nem keseredik el, amikor azzal kell találkoznia, hogy amire várt, amit keresett, az egyáltalán nem olyan, mint amilyennek elképzelte. Hazamegy és egy fontos tapasztalattal lesz gazdagabb. Nyelvi leleménnyel, versbetétekkel és Tersánszky különleges humorával Misi mókus története ma is élvezetes olvasmány elsősorban 4-8 éves gyerekeknek.

Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt. Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott. Azoknak pedig legfeljebb a ragyogó, élelmes szemük fekete, minden tagjukat szép, rozsdavörös szőrzet fedi.

Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-06-13

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Dákainé Szenczi Ilona ajánlata

Nagy Péter: Babilontól Betlehemig

borító

Tizenöt, fordulatokban gazdag, könnyen előadható, kipróbált bibliai jelenet – ezt kínálja Nagy Péter kötete iskolai, templomi vagy tábori előadásokhoz. A színdarabok sora két szokatlan, friss hangvételű betlehemessel kezdődik, majd ószövetségi – Ruth, József, Dániel – és újszövetségi jelenetek következnek – Zákeus, Mária és Márta, a vakon született, kánai menyegző…

A háromtól akár tizenöt fős csoportokkal előadható, eltérő nehézségi szintű darabok egyaránt megfelelnek különböző életkorú és képességű színjátszóknak. A díszletek és a jelmezek házilag is elkészíthetők. A kötet darabjaival pécsi iskolások több versenyen nagy sikerrel szerepeltek.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-06-06

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Lipovics Dóra ajánlata

Jules Verne: A jégszfinx

borító

A jégszfinx a fiatal, kezdő mesélő Jules Vernét mutatja meg. Első kísérlete volt ez, voltaképpen folytatása Edgar Allen Poe Arthur Gordon Pym című kalandregényének, amelynek a végén a hős rejtélyesen eltűnik.

Vernénél éppen az ő felkutatására és az ő naplója bejegyzéseinek nyomán halad a Halbrane nevű hajó is (mely nagytestű, ún. kétárbocos, csonkavitorlás goelett), míg eljut a Déli-sarktól huszonhárom és fél foknyira, „a Szomorúság, a Magány, az Elhagyottság és a Csönd birodalmába”.

Földrajzi értelemben is rendkívül izgalmas nyomozás ez, hiszen a Pym útinaplójában említett fokok, szirtek, szigetek önmagukban is kevesek által lakott, látott és látogatott helyei a világnak. A goelett fedélzetén pedig az izgatott természettudós – Verne későbbi hőseit megelőlegezve – Jeorling úr tanulmányozza a földtant, állattant, ásványtant. A végkifejlet pedig, csakúgy mint a hajó különös, déli pólus felé zajló útja, „csodálatos és hajmeresztő”.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-05-30

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Máté Zsófia ajánlata

Radics Mária: Ajándékcsomagolás

borító

Radics Mária barkácskönyve a Cser Kiadó két sorozatában jelent meg egyszerre még 2007-ben, a Színes ötletekben és a Fortélyokban. Mint a barkácskönyvek általában, segítséget és ötleteket ad az ügyes kezű olvasóknak, hogy saját kezűleg készített, gyönyörűséges díszcsomagolásban tudják átadni ajándékaikat szeretteiknek bármilyen alkalomból.

A 32 oldalas kiadvány bevezet bennünket a masnikészítés rejtelmeibe, bemutatja a csomagolás különböző módozatait, megismertet a szalvétatechnika alkalmazásának előnyeivel. Mutat tavaszi hangulatú ötleteket, beavat a mézesüveg csomagolásban való felhasználásának titkaiba, láthatunk természet ihlette példákat, meríthetünk ötleteket nőnapra, anyák napjára, húsvétra. Külön foglalkozik az ünnepi alkalmakkal, a nászajándékokkal, a babaszületéssel, kedvenceink ajándékaival. Megtudhatjuk, hogyan használjuk fel nyári emlékeinket vagy a tengeri kincseket, illetve mire jó a tengeri sóval töltött üveg. Találunk példákat őszi témájú csomagolásra, s megtanulhatjuk az ajándékdoboz készítésének egyszerű módjait. Kiderül, hogy mi az a szüreti ajándéküveg, hogyan érdemes csomagolni karácsonykor, milyen a barokk stílusú vagy áttetsző pompájú csomagolás, vagy mit kezdjünk a gyertyatartókkal és díszgyertyákkal.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-05-23

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Megosztás a Facebookon: Megosztás a Facebookon

Hosszabbítás

Vonalkód
Jelszó

Keresés a katalógusban

Cím
Szerző

Hazánk

ePont