• facebook_logo

Könyvajánló felnőtteknek

Berente Erika ajánlata

Roger Kurland: Játszótér

borító

Divatja van ma a skandináv irodalomnak, igaz, elsősorban a krimiknek. A Játszótér norvég könyv, de nem bűnügyi történet, mégis rendkívül olvasmányos. A szerző Roger Kurland maga is Norvégiában született 1969-ben. Koránál fogva lehetne már többkönyves író, ám ez idáig csupán ez az egy írása került könyvesbolti forgalomba, s rögtön a bestseller listák élére. A regényből televíziós sorozat is készült, így a mű még szélesebb közönséghez ért el.

A Játszótér Norvégiában játszódik, a 90-es években, de a benne felvetett kérdések Európa-szerte ma is általánosnak tekinthetők. Mi lesz, mi lehet a huszonéves korosztállyal? Azokkal, akik folyamatosan a helyüket keresik, akik soha nem akarnak felnőni, akiknek a megélhetése a szociális ellátórendszeren múlik. Azokkal, akik csonka / mozaik / diszfunkcionális családban nőttek fel, és kénytelen-kelletlen próbálnak beállni a sorba, munkát vállalni, teljesíteni. De milyen az a sor, az a rend, az a társadalom, ahová be kellene tagozódniuk?

A történet főszereplője pszichológia tanulmányokat szeretne folytatni, de várólistára kerül. Munkanélküli segélye késik, ezért munkát vállal egy óvodában. Kezdetben komoly gondot okoz neki, hogy férfiként megtalálja a hangot az apró gyerekekkel, de aztán sikerrel jár. A gyerekek megkedvelik, szívesen játszanak vele, élvezik, hogy valóban odafigyel rájuk, törődik az igényeikkel. Egyre nyilvánvalóbbá válik hősünk számára, hogy az óvoda pedagógiai „gyakorlópálya”, újabb és újabb eljárások, módszerek, trendek kipróbálásának terepe – bár ezek némelyike teljesen ellentmond a józan észnek. Ugyanakkor a szülőkkel sem könnyű, hiszen az óvodától elvárják, hogy teljesen átvegyék a szülői szerepet, hárítva minden felelősséget. A gyermek érdeke sok esetben mit sem számít, hiszen a szülő éppen megvalósítja önmagát, beteljesíti terveit, új szerelmi kapcsolat lángjában ég, avagy volt élettársával folytat érzelmi csatározást.

Főhősünk magánélete szintén maga a káosz: apa, aki újra nősült; az új feleség fia, aki egy anarchista csoporthoz szegődik; Robert, az öcs, aki kezet emel önmagára; a baráti kör, ami bulitól buliig működik; egy futó kaland és egy komoly kapcsolat vállalása közötti dilemma…

Nehéz helyzetek, konfrontációk, tragédiák révén végül érett felnőtt válik belőle, aki immár örömmel fogadja a hírt: hamarosan apa lesz.

Lelőhely: Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-04-25

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Pozsgai Krisztina ajánlata

Márai Sándor: Halotti beszéd – összes versek

borító

Ha Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg dalait, vallomásait.

Születésének századik évfordulóján, 2000-ben Összegyűjtött versek címmel a Helikon Kiadó már bemutatta a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét, azokat is, amelyeket ő mint önmagával szemben is igényes kritikus, kihagyott a Delfin visszanézett című kötetének válogatásából. Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel: Wigman! Wigman!, Jubileumra, Emlék, Az ég, Kassán. 2010-ben így már tényleg az összes Márai-vers szerepelhetett az új kiadásban.

Márai Sándor címadó Halotti beszéd című verse 1950-1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.

A Márai-összest, mely legrégebbi nyelvemlékünk és a költő legismertebb versének címét viseli, ajánljuk minden rajongónak, de különösen azoknak, akik eddig csak az író prózájával ismerkedtek meg, és ajánljuk a költészet, a poézis szerelmeseinek is, hiszen Márai – hiába a prózájáról ismerjük – egészen kiváló versekkel örvendezteti meg olvasóit.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-18

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Rozán Eszter: Amanda

borító

Az ajánlót Csiszár Antal írta!

Egy képzeletbeli vasútállomáson felszállunk egy vonatra, azt hisszük, utazunk valahova, de a szerelvény visszafelé megy. A vágányok egyre csak szaporodnak, helyenként keresztezik egymást. Az állomás, ahova megérkezik a vonat, az Amanda című regény kezdete, olvasásában elmélyedve bontakoznak ki a térben és időben távoli események. Rozán Eszter rendkívül érdekfeszítő kötete a mai korba ágyazottan örök emberi viszonyokat boncolgat – a történések egyaránt zajlanak a külvilágban és az emberi pszichében. Szereplői részben olyanok, akik a kádári Magyarországon szocializálódtak, illetve a rendszerváltás küszöbén születtek, így a dolgokról gyökeresen eltérő élményanyag birtokosai.

Hogyan veszíti el egzisztenciájának alapját a szebb napokat megért diplomás férfi, miként nehezíti a család életét a nő sok-sok ízületi gyulladása, mikét férkőzik a féltékenység zöld szörnyetege a hűséges feleség szívébe, aki női mivoltában érzi sebzettnek magát makacs, gyógyulni nem akaró betegsége miatt? A könyv kulcsszereplői mind olyan személyek, akik keresik helyüket, de igazából nem találják. A helyzetek bonyolításában a véletlenek is közrejátszanak, hűség és hűtlenség, titkolózás vagy tetteink vállalása, önigazoló kegyes hazugság a mérleg két oldala.

A regény egyéb konfliktusforrásokat is boncolgat. A lányát egyedül nevelő anyának a munkahely terhe, folyton váltakozó nevelőapák mellett a serdülő lányával kapcsolatos nevelési nehézségekkel is szembe kell néznie. A lány kilóg az osztályközösségből különcségével, erőteljes frusztrációktól szenved. Neki éppen az ellentettje Teodóra, a mintatanuló, aki egy affér után kezd közeledni hozzá. Náluk sincsen családi összhang, ez is egy közös pont egyre inkább összekapcsolódó életükben, és csakhamar az is kiderül, kicsoda Amanda.

Rozán Eszter számos típust, élethelyzetet jelenít meg regényében. Megformált alakjai nem papírmasé, elvont figurák, hús-vér karakterek tekintenek vissza ránk a könyv lapjairól. Az Amanda hiteles, életszerű történeteket vonultat fel, logikus jellemfejlődéseket mutat be, örök emberi problémákról értekezik a modern kor valóságában. Az ember bonyolult „szerkezet”, nem írható le szimplán jó-rossz kategóriával, minderről pedig szemléletesen tanúskodik a könyv.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-04-11

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Polczer Adél ajánlata

Philip Kerr: Sápadt gonosztevő

borító

Akik már olvasták a skót Philip Kerr Halálos március c. könyvét, és tetszett nekik, örülhetnek, hisz végre megjelent magyarul a folytatás. Újra találkozhatunk Bernie Günther magánnyomozóval, kalandjaival az 1930-as évek Németországában. A krimi erőssége most is a történelmi háttér, ami jelen sztorinkban az 1938-as év feszültségekkel teli Európája, pontosabban a német főváros, Berlin. A müncheni egyezmény aláírása előtt járunk, a nácik teljesen berendezkedtek, megkezdődött a háborús felkészülés. Főhősünk magánnyomozó irodája virágzik, sok az eltűnt személy, akik után nyomozást kell folytatnia, s hogy győzze a munkát, felfogadja régi megbízható rendőrtársát.

Történetünk elején egy gazdag özvegytől kap zsarolási ügyben megbízást, melynek köszönhetően belecsöppenünk a korabeli német orvoslás, pszichoterápia világába. Ez a szál keveredik aztán össze egy visszautasíthatatlan nyomozás részleteivel, melyben Bernie Günther újra a hivatásos rendőrök között találja magát. Maga Reinhard Heydrich, a Harmadik Birodalom biztonságáért felelős SS-tábornok a megbízó, fiatal szőke német lányokat gyilkolnak meg brutálisan a német fővárosban. A sorozatgyilkosság felderítésében főhősünknek együtt kell működnie Arthur Nebe-vel, a Kripo, a német bűnügyi rendőrség akkori vezetőjével, sőt Heinrich L. Himmler, SS-vezető, a náci Németország egyik legbefolyásosabb embere is belekeveredik a kusza gyilkossági ügybe. Bernie Günther nyomozónak ügyesen kell lavíroznia a náci csúcsszervek hatalmi csatározásai között úgy, hogy közben eredményt is fel tudjon mutatni a rábízott gyilkossági ügyben.

Az új Kerr-regény megint csak attól értékes, hogy valós történelmi személyek, valós történelmi háttér adja az alapját, fikció keveredik a valós megtörtént eseményekkel. A főhős nyomozónkat sosem hagyja cserben iróniája; a fekete humor, amivel szemléli saját korát, teszi még élvezetesebbé a bűnügyi regényt.

Reméljük, az olvasóknak tetszett a sorozat második kötete, a siker inspirálja a kiadót, hogy a további részeket is lefordítsák, és végre a teljes regényfolyam megjelenhessen magyarul.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-04

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Vass György ajánlata

Bűnbak minden időben: Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben

borító

„Minden veszély sokat veszít ijesztő mivoltából, ha okait megismerjük.” (Konrad Lorenz) A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány, melynek feladata a megvalósult emberi történet objektív leírása. Modern korszaka különösen dinamikus és innovatív. Folyamatosan reagál az őt ért kihívásokra; mindenre nyitott, rugalmas, befogadó és megújulásra kész stúdium. Új megközelítések és következtetések, új törekvések és távlatok szabják meg szakmai irányát. Nézőponti, látásmódi, didaktikai, módszertani sokszínűség és igen erős önreflexivitás jellemzi. Különösen az utóbbi néhány évtizedben.

A történész – hivatásából eredően – folyamatosan a múltba tekint, így kutatva letűnt idők eseményeit és folyamatait, de feltett kérdéseit és célirányos közelítését egyszerre formálja saját kortársi környezete és szakmájának időközben született újabb eredményei. A történettudomány utóbbi másfél évszázadának története ezért volt egyszerre a modern nemzetállamiság és a civilizációs multikulturalitás felgyorsult formálódásának periódusa. Eközben öltött a történetírás valódi szaktudományos arculatot, és jött létre máig tartó differenciálódása révén tudományterületi sokfélesége. A hagyományos politikatörténet-centrikussághoz képest önállósult az elmúlt évszázad folyamán a gazdaság-, a társadalom- és a kultúrtörténet tudományága, ill. folyamatosan követelt magának hasonló szuverén elismertséget a köznapi történelem, a nőtörténet, a történeti demográfia, a mentalitástörténet, a mikrotörténelem vagy éppen a pszichohistória. Sőt, a töretlen szakági innováció révén olyan új csapásirányok is születtek (továbbra is csak a megnevező említés szintjén), mint pl. a new social history, a kliometria vagy a neoinstitucionalizmus.

A folyamatos szakmai megújulásnak további jeles inspirátorai a különböző történészi iskolák, irányzatok és tudományos műhelyek is. E folyamatban különösen megtermékenyítő hatású és befogadásra kölcsönösen nyitott volt a történetírás és bizonyos társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, szociolingvisztika, kulturális antropológia stb.) egymásra találása és együttműködése. Így természetes módon megszületett, s azóta is él és virul, a társadalomtudományos történetírás. Ennek egyik kis ága, a szociálpszichológia egyik hajtása a „bűnbakológia”.

Társadalmi korszakokat – különösen a gyors és gyökeres változásokat vagy a súlyos válsághelyzeteket – divatos nyelvi fordulatok, szavak és kifejezések kísérnek, alkalmanként akár jellemeznek is. Ezek a nyelvi „nyomjelzők” mindmáig beszórják napjaink történelmét és közéletét. Beszédes tünetei és lecsapódásai a közvéleményt hevesen foglalkoztató kérdéseknek vagy a társadalom mélyebben lappangó fejleményeinek. Olykor inkább az értelmiségi közérzület termékei, máskor szélesebben hullámzó közhangulatok tünetei. Vagy esetleg egyértelműen a személyes szféra célpontjai.

A közelmúlt évtizedeiben e nyelvi divatok figyelemre méltó új elemmel bővültek: a bűnbak, a bűnbakképzés és bűnbakállítás szavaival. Közéletünkben rendszeresen előkerülnek ezek a kifejezések; a politikai köznyelv és a publicisztika gyakori divatszavai lettek. Ott vibrálnak a mindennapi indulatokban és különféle érzelmi reakciókban. Manapság is indulatgerjesztéssel, politikai célzatossággal, koncepcionális indítékkal újra és újra indukálják azokat a feltételeket, amelyek kedveznek a bűnbakállításnak.

A bűnbakjelenség egyetemes, mind történelmi, mind pedig társadalmi metszetben. Mai tudásunk szerint nem ismerünk sem olyan társadalmi egyesülési és tartós együttélési módot, sem olyan korszakot, amely ne ismerné a bűnbakjelenséget. Időszakonként azonban – miként napjainkban is – mintha a megszokottnál hevesebbé válna az iránta megnyilvánuló igény. Maga a bűnbakképzés szerteágazóan elburjánzó sokféleségével „gazdagította” a történelmet. És egyes kortárs történészek már idesorolják a – találóan posztmodern jelzői utalással említett – közéleti karaktergyilkosságot is. A bűnbak a civilizáció hajnalától tetten érhető előítéletes gondolkodás korai idoljaként született, hogy aztán mindig újraizmosodva, mindent túlélve, a mégoly racionális közértelmesség közepette is – néha már-már tobzódó jelleggel – tovább virágozzék. Napjainkban is gyakorta tanúi lehetünk aggasztó és visszatetsző aktivitásának.

A bűnbak mint történelmi jelenség vizsgálata korántsem egyszerű feladat, ugyanis ahogy az emberi történelem során oly sok minden, úgy a bűnbakképzés gyakorlata is átalakult az idők során. Eszköztára – a könyvnyomtatás, a tömegmédia, majd az informatika hozta kommunikációs forradalmak során – folyamatosan bővült; a bűnbak jellege, jelentése, meghatározása, kialakulása pedig a korok igényeinek, ill. társadalmi viszonyainak megfelelően változott. A bűnbakképzés történetének kutatása tehát összetett feladat, amely nagyszámú, különböző korokat különböző módszerekkel kutató történész, szociológus és pszichológus részvételével valósítható meg a legjobban.

A szakmai korrektség okán feltétlenül le kell szögeznünk: a történetírás évszázadai sem mentesek a bűnbaknézőpontot érvényesítő elbeszélésektől. A teológiai gyökerű megközelítésektől a szaktudományos felvértezettségig a téma művelői ugyanis nem mindig idegenkedtek a bűnbakokkal színezett múltrekonstruálástól. Hiszen az előítéletes gondolkodás nem kor-, rendszer- vagy „műfaj”-specifikus. Valamilyen szinten és felületen érintkezik egymással az aktuális jelen közállapota, a történeti-politikai közgondolkodás és a hivatalos történetírás. Jó példa erre a magyar rendszerváltás időszaka, elsősorban a század(ezred)forduló évei, mikor is azért kínált termékeny táptalajt a kor a bűnbakkereső múltértelmezéshez, mert az éppen magunk mögött hagyott század számos és sokféle kibeszéletlen egyéni-közösségi traumát hagyományozott ránk. Így teljesen természetes, hogy a történészek körében – túl az egyéni kutatói érdeklődésen is – felmerült az igény arra, hogy szakmai vita tárgyává tegyék az előítéletesség, a „bűnbakolás” témáját. Ezt az elhatározást aztán komoly tettek követték.

A történet végül is három lépcsőben bontakozott ki: egy meghívásos konferenciával indult 2012. március végén Pécsett Bűnbakképzés és történetírás a 20. századi Magyarországon és Európában címmel, majd alig öt hónap múlva egy újabb, sokkal nagyobb szabású konferencia következett augusztus 17. és 21. között Zánkán Bűnbakok az európai és a magyar történelemben címmel, végül pedig egy impozáns könyv formájában megjelent a konferencián elhangzott előadások szerkesztett írásos anyaga, mely mostani ajánlónk tárgyát képezi.

A Gyarmati György – Lengvári István – Pók Attila – Vonyó József szerkesztette kötet 40 tanulmányt tartalmaz. Az írók többsége történész, de a téma speciális jellegéből adódóan a szerzők között képviselteti magát művelődés-, eszme-, egyház-, gazdaság-, had- és jogtörténész, társadalom-, kisebbség- és életmódkutató, szociálpszichológus, történeti pszichológus, levéltáros, könyvtáros és politológus. A tanulmányok szerkezetileg három tematikus egységet alkotnak. Az első: Bűnbakképzés a társadalomtudományok szemszögéből; 8 tanulmány 110 oldalon. A második: Bűnbakok az egyetemes történelemben; 10 tanulmány 110 oldalon. A harmadik: Magyarország történetének bűnbakjai; 22 tanulmány 310 oldalon.

Az egyes részekből érdemes külön-külön is kiemelni néhány írást. Az elsőbe a bűnbakképzés társadalomtudományi megközelítéseit elméleti igénnyel prezentáló módszertani-historiográfiai munkák tartoznak. A bűnbakkérdés fogalmát, annak vizsgálati és kutatási módszerét járják körül a szerzők sok-sok esetutalással. Ilyen például a magyar történeti gondolkodás bűnbakjai, a szociálpszichológia „bűnbakológiai” megközelítései, a történetírói ítélkezés szerepe, a bűnbakkeresés a nyugati világban, a hősök és bűnbakok a weimari Németországban. A fejezetből speciális érdeklődésre tarthat számot a szobrokkal és emlékművekkel mint bűnbakokkal foglalkozó tanulmány, az ellenségképek a 20. századi magyar történelemtankönyvekben Mohács, Világos és Trianon példáján alcímű írás és egy különleges témájú elemzés egy közismert bűnbakmotívumról, a vadkanról, ami egyúttal egy színes mitológiai alapú kultúrtörténeti áttekintés is, mely természetesen érinti Szent Imre és Zrínyi Miklós sorsát is, ráadásul meglepő végkövetkeztetésekkel.

A második szerkezeti rész tanulmányai az egyetemes történelemből merítenek anyagot kronologikus sorrendben. A témaválasztást tekintve itt is vannak közismertebb személyek, felfogások és esetek, mint például a Dreyfus-ügy, Nixon elnök megítélése, a hírhedt orosz vérvád-per, a középkori és kora újkori női ellenségkép (benne a boszorkányüldözések), ill. a nagyközönség számára talán kevésbé ismertek is, mint pl. XXIII. János (ellen)pápa és a konstanzi zsinat, a jezsuiták mint az iskolaügy „kerékkötői”, Dragutin Dimitrijević-Apisnak, a Fekete Kéz nevű szervezet vezetőjének koncepciós pere, vagy a középkori hispán és a modern kori spanyol és olasz bűnbakképzés.

A harmadik – legbővebb – szerkezeti egység magyar történelmi eseményekkel foglalkozik szintén kronológiai rendben, melynek szintén ismert vagy kevésbé ismert eseteiből a bűnbakképzés szinte teljes eszköztára megismerhető. A fejezet tkp. 3 írás kivételével a 20. századra koncentrál, nagyjából arányosan boncolgatva a történéseket az 1945 előtti és utáni évtizedekből. Figyelemfelkeltő célzattal néhány név, csoport és eset bűnbakszerepben: Szapolyai János, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, Herczeg Ferenc, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc; a zsidóság; rendőrbesúgók az 1860-as években; a Szovjetunióval való hadiállapot bűnbakjai és felelősei; a csendőrök, az arisztokrácia és a „horthysta katonatiszt” 1945 után; a Ludas Matyi bűnbak-karikatúrái 1945 és 1949 között (kulákok, szabotőrök, feketézők stb.); ellenségek és bűnbakok kavalkádja 1945 és 1956 között; felsőoktatási hallgatók fegyelmi ügyei az ötvenes évek elején; 1956 bűnbakképzései.

Kiemelten is felhívjuk a figyelmet az egyedien különleges könyvborítóra. Ludván Zsolt önmagáért beszélő különös grafikája erőteljes, elgondolkoztató és nagyon hatásos. Tökéletesen illusztrálja a témát, sőt, elősegíti a mélyrétegibb befogadást, ill. összegzi a levonható tanulságokat is. Az egyedül vagy csoportban álló, egymásra mutogató – „körbevádló” – emberek, azaz sematikus figurák egyértelműen utalnak arra, hogy bűnbak bárkiből lehet, és a bűnbakszerep nagyban függ a nézőponttól és a történelmi helyzettől. Telitalálat ez a kevésbé vonzó színvilágból építkező arctalan elmosódottság, sziluettszerű homályosság, lebegő bizonytalanság, ami felkavaró nyugtalanságot, hideg kiszolgáltatottságot, szinte lebénító félelmet tükröz és sugall.

Végezetül néhány, sajnálatos hiányérzeten alapuló, kritikai észrevétel. A remek szerkesztettség és a megfelelő tagolás ellenére feltűnő a kronológiai egyenetlenség. Ugyanis a középkor és a kora újkor világát a tanulmányok alig 15%-a képviseli. Túlságosan is nagy nyomatékú a 20. század. Mindez komoly aránytalanságot eredményez. Pedig meríteni azért lett volna miből. Sajnos komoly hiányérzetet okoz a rendkívül szűk terjedelmű illusztrációs bázis is. Mindössze 5 írás tartalmaz valamilyen ábrát, táblázatot, fotót. Ez így nagyon szegényesnek tűnik. A kötetnek sokkal többet kellett volna áldoznia a szemléltető vizualitás oltárán, ami jótékonyan színesítette és gazdagította volna a befogadói élményt is. A hiányérzet legszemélyesebb oldala tartalmi-koncepcionális jellegű. Sajnos nem szól tanulmány az ún. vállalt bűnbakságról. Pedig drámaian hosszú lenne a lista. (Csak egy rövid lehetséges kiindulóponti példatár: Széchenyi István, Teleki Pál, Nagy Imre.)

Viszont a lábjegyzetek mikrovilága minden szakmai igényt kielégít. A közel kétezer hivatkozás szinte lefegyverző. Egységesek és következetesek. A kötet hasznos és útbaigazító névmutatóval és rövid szerzői, szerkesztői bemutatással zárul. (Talán még egy beavató jellegű, plusz fogódzót adó, letisztultságot segítő magyarázatos fogalomtár szerencsés kiegészítő támpont lehetett volna.) De összességében mindenképpen egy rendkívül értékes és kiváló könyv született. Színvonalas, alapos, fontos, tanulságos és szembesítő. Bármilyen szinten érdeklődő olvasónak bátran ajánlható.

Kiegészítő, elmélyítő ismeretgyarapításra érdemes kezünkbe venni a nemrég elhunyt René Girard: A bűnbak című teológiai, filozófiai és szociológiai gondolatokat ötvöző könyvét. Girard korunk egyik meghatározó gondolkodója volt. Művében a bűnbak elemzése kapcsán bontja ki a rasszizmus, az antiszemitizmus és mindenfajta diszkrimináció antropológiai jellegzetességeit. Alapmű Gordon W. Allport: Az előítélet című műve is. Konkrétan a 15. fejezet szól a bűnbak kiválasztásáról. Úttörő munkáknak számítanak Pataki Ferenc: Rendszerváltók és bűnbakok, ill. Bűnbakképzési folyamatok a társadalomban című művei. Érdemes a figyelmünkre a Mozgó Világ 1991/1-es száma az 1990 bűnbakjai című interjúcsokorral, ill. a Királynék bűnbak szerepben a középkori Magyarországon című írás a Rubicon 2001/6-os számában. (E fenti hivatkozások mind megtalálhatók könyvtárunkban. Az egyéb internetes forrásokat pedig természetesen a szokásos kritikai attitűddel kezeljük!) Zárásként két képzőművészeti ajánlatunk is lenne: William Holman Hunt: A bűnbak, s a győri Szűk Norbert: Gyilkos és a bűnbak című különleges képei.

A bűnbakképzés – mint látható volt – minden korszak és minden kultúra egyetemes jelensége, így aligha iktatható ki az életünkből, mert mindent túlélő jelenség. Az egyetlen, amiben ez ügyben bizakodhatunk, az a tudományba és a józan észbe vetett hit, a szellemi és az erkölcsi erők jótékony hatása és a bölcs belátás ereje. Ha ismerjük egy jelenség létrejöttének okait, márpedig a bűnbakállításról sokat tudunk, akkor talán palackban tudjuk tartani azt a bizonyos szellemet. De ezért senki nem tud kezességet vállalni. A biztos siker így tehát nem garantált.

Ajánlónkat Szekfű Gyula történész korokon átívelő érvényű és mindenfajta közösségre vonatkozó, látleletértékűen pontos, eligazító és tanulságos szavaival zárjuk: „… egy nemzetnek katasztrófája után bűnbakra van szüksége, hogy ne veszítse el önmagában való hitét! Az a hit, mely önáltatásra szorul, nem igazi hit, aminthogy az egyéni életben is nyegle ember az, aki saját hibáit nem meri áttekinteni és tudva keres áldozatot, kire értük áttolja a felelősséget”.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-03-28

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Néma Zsolt ajánlata

Laczlavik György: Kettős pecsét alatt: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483-1549)

borító

A fiatal történész Laczlavik György doktori disszertációját jelentette meg könyv formájában. Tanulmánya a Magyar Királyság történetének egyik legnehezebb időszakában mutatja be a politikai elit vezető személyiségének életpályáját. Várday Pál Somogy megyei középbirtokos családból származott, és innen emelkedett az ország politikai elitjébe, hogy aztán megszerezze az elérhető legmagasabb méltóságot, az esztergomi érsekséget és a királyi helytartói tisztséget. Sorsa és pályafutása több szempontból is érdekes. Bár az ország legmagasabb méltóságába jutott, kulcspozíciót töltött be, személyéről mégis keveset tudunk, az utókor hamar megfeledkezett róla, amelyben az is szerepet játszott, hogy családjának tagjai közül senki nem tudta követni, megrekedtek a középnemesi státuszban. Életpályáját kiemeli, hogy összekapcsolódott a Magyar Királyság különösen tragikus időszakával, az ország három részre szakadásának folyamatával. A mohács utáni időszakot a két megválasztott király, Habsburg Ferdinánd (1526-1664) és Szapolyai János (1526-1540) hatalmi vetélkedése határozta meg, de igazi tétjét az oszmán-török előrenyomulás jelentette. A folyamat vége mindenki által ismert: a Magyar Királyság egysége megszűnik, három részre szakad, mérhetetlen károk és pusztulás éri, és bár az egység végül helyreáll, az önállóság elveszik, sorsa a kiformálódó Habsburg Birodalommal fonódik össze egészen 1918-ig.

Várday Pál karrierjét jogi és pénzügyi ismeretei alapozták meg. 1514-ben már tagja annak az országgyűlési bizottságnak, amely Werbőczi István Hármaskönyvét vizsgálja, kincstartóként pedig tisztában volt az ország anyagi helyzetével, és a korszak legbefolyásosabb embereivel építette ki kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan emelkedett egyházi karrierje is, mohács előtt már egri püspök.

A mohácsi csata után Báthory István nádor és Thurzó Elek tárnokmester mellett az ország legtapasztaltabb politikusának számít. A kettős királyválasztást követő hatalmi harcokban eredményesen taktikázik, kezdetben Szapolyait támogatja, majd Ferdinánd mellé áll, megszerzi az esztergomi érseki címet (mindkét királytól), kancellár lesz, 1542-től pedig széleskörű felhatalmazással helytartóvá nevezi ki a magyar király. Tevékenysége összefonódott a megosztottság időszakának új viszonyaihoz való alkalmazkodással. Sokat tett a maradék királyság kormányzati rendszerének kiformálásában, az új védelmi rendszer megteremtésében, érsekként pedig szembe kellett néznie a reformáció, a területi megosztottság hatásaival, majd Esztergom oszmán elfoglalása után az új érseki székhely, Nagyszombat kialakításával.

Laczlavik György könyve fontos, hiánypótló történelmi szakmunka, a fellelhető források aprólékos elemzésével tárja fel Várday Pál életpályáját. A kép, amit kapunk, ezért szükségszerűen töredékes, de betekintést nyújt a XVI. századi politikai elit belső viszonyaiba, dilemmáiba és küzdelmeibe.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-03-21

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Gárdos Péter: Hajnali láz

borító

Minden hajnalban, ugyanolyan egyformán, fél ötkor felpattan a szem, fejből pedig elillan az álom. Óramű pontossággal, beállítatlan rendszerességgel, tudatot nélkülöző biztossággal, színtiszta akaratlansággal. Lendül a kéz, az éjjeliszekrény fiókjában pihenő hőmérőre csukódik a száj, és monoton kényszerűséggel sercegnek százharmincig az elszámolt másodpercek. És a vége: megint csak ugyanaz. A fáradt-lomha higanyfolyam nem feljebb, nem lejjebb, harmincnyolc kettőn rostokol. Hajszálra beáll, hogy mutassa a lázat. A hajnalit. Az új nap kezdetének változatlanságát, csúfolván a reményt biztos szürkeségével, hogy ma sem lesz más. Lili messze, a betegség közel. Csökkenthetetlenül, gyógyíthatatlanul. Örökre. Örökre?

Nem mondunk igazat, ha kijelentjük, hogy Gárdos Péter Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőnek nem kenyere az írás, hiszen mozgóképes dirigálásai alapanyagaiként olyan forgatókönyveket jegyez, mint az Uramisten, Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, Az utolsó blues vagy A porcelánbaba. Amivel viszont túlzás nélkül állíthatóan lázba hozta a világot 2015-ben, az egy minden külső, belső és a kettő közötti végtelen jegyében irodalmi alkotás. Egy regény, amelyre az év közepéig 26 külföldi kiadó csapott le, hogy helyenként egymásra licitálván foghassa kezébe a kiadási jogokat. Egy bemutatkozó regény. Egy valóságtörténet. Az élet megírhatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen csodája.

Gárdos Péter szüleinek igaz története olyannyira valószerűtlen, hogy tényleg nem írhatta más, csak az élet. A második világháború koncentrációs poklát zsidóként túlélő Reich Lili és Gárdos Miklós sohasem találkozhattak volna, ha… Ha a tábort felszabadító katonák közül az utolsó távozóban nem fordul még egyszer vissza, s a vékonyka ágnak tűnő gyenge, szinte még lánykához tartozó női kar nem rebben meg a holttestek között… Vagy ha a nemzetközi vöröskereszt jóvoltából svédországi kórházak felé tartó hajó gyomrában fekvő fiatalember habos-véres köhögésekor az orvos nem pontosan a megfelelő helyre szúrja az agonizáló férfi mellkasába a fecskendőt. De leginkább akkor nem találkozhattak volna sohasem, ha Miklós – maximum hat hónapot jósolván hátralévő életnek neki – nem dönt úgy, hogy levelet ír 117, svédországi rehabilitációs táborokban fekvő, Debrecen környékén született, 30 év alatti magyar nőnek – hogy feleséget találjon magának.

„Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin, kedves Judit, kedves Gabriella…” Tűt sem nehezebb szénakazalban találni, ha látszólag minden az ember ellen esküdött, mint valódi, csodára fűzött, igaz szerelmet. Lilinek és Miklósnak mégis sikerült, s a halál szemébe nevetett élet létjogosultsága akkor sem szunnyad, amikor természeti törvényeket kell cáfolni érte. „Kedves Miklós! Valószínűleg nem vagyok azonos azzal, akire gondolt, mert bár Debrecenben születtem, de egyéves korom óta Budapesten élek. Ennek ellenére sokat gondoltam Magára, ugyanis közvetlen hangú levele annyira szimpatikus, hogy szívesen folytatnám a levelezést…”. Így kezdődött, hogy aztán az örökkévalóságig tartson.

A Hajnali láz – amely némileg átdolgozottan második kiadás, 2010-ben jelent meg először – valójában egy olyan „fejlődéstörténet”, ahol egyszerre és egyidőben nyílik a két főhős személyisége az emberi kapcsolatok és végső soron, a zsidóság legsötétebb óráinak elmúltával, a valódi élet irányába. Érdekes módon a (bele)született vallás makacssága egyáltalán nem bántóan, sokkal inkább váratlan liberalizmussal pereg a lapokon, hiszen a hit megingása a Miklós és Lili által átéltek – majdhogynem áthaltak – tükrében teljességgel hiteles. „- Te elvesztetted Istent. - Nem, Isten vesztett el engem.” Két fiatal lélek ők, akik a merev berögzöttségek helyett inkább az életet választják – minden tekintetben, függetlenül a konvencionális elvártaktól. Történetük pedig pontosan ezáltal válik olyan példázattá, amelynek sem vakhit, sem pedig tévhit nem szabhat határt, holott Kronheim Emil rabbi szavai lelki korbácscsapásokként csattannak hátukon: „Ne Istenhez legyél méltányos, ő nem érdemli meg! A sok millióhoz legyél méltányos! Őket nincs jogod megtagadni!”.

Gárdos Péter regénye az életbe vetett hit (és végső győzelem) mellett a mélyben, csendesen, ámde karakteresen és döbbenetesen határozottan a gyűlölet és agresszió elutasítása is. Lili és Miklós első találkozásakor az olvasóban két tömött oldal zanzája nyomán elevenedik meg az eszeveszett náci tömegirtás néhány borzalmasan szemléletes momentum felvillantásával, amelyet ők akkor és ott nem mondtak el egymásnak. Ennél jobban talán nem is lehetett volna sérülékenységüket és védtelenségüket ábrázolni, épp ezért ér fel mindennél nagyobb diadallal az, hogy sikeresen győzték le az eléjük gördülő akadályokat.

A Hajnali láz nem elsőkönyv. Hanem egy professzionálisan megírt regény, ahol a dramaturgiai súlypontok rendkívül jól elhelyezettek, a puritán egyszerűséggel ábrázolt környezet ellendinamikai tényezőként a fokozatosan épülő karakterekben bontakozik ki mind színesebben, valamint az óvatosan és félénk szerénységgel festett atmoszféra a főszereplők érzelmi és cselekedeti hitelét szolgálja. A visszafogott, szándékoltan „emelkedett” stílusú párbeszédek és a levelekben megszólaló hangok nem ütköznek a valóságérzettel, és ez nem kis bravúr. Gárdos Péter bár – valószínűleg ugyan nem 100%-ig, de – „hozott” anyagból dolgozott, a végeredmény egy írótechnikailag teljesen kiforrott, koncepciójában hiba nélkül végigvitt, roppant hatásos könyvben öltött testet, ahol néha a kevés a legtöbbet beszéli az olvasóban. „Itt van előttem a leveled, és már vagy huszadszor olvasom. Minden olvasás után újabb dolgokat fedezek fel benne, és minden pillanatban bolondabbul boldog vagyok. Juj, hogy szeretlek!” Örökre? Örökre.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-03-14

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Galambos Krisztina ajánlata

Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?

borító

A magyar származású újságíró, Sacha Batthyány nagynénje nem sokkal a második világháború befejezése előtt szörnyű bűnténybe keveredett. Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendezett rechnitzi (régi magyar nevén rohonci) kastélyában, éjfél körül a mulatozó vendégek a közeli vasútállomásra mentek, ahol puszta szórakozásból agyonlőtték a továbbszállításra várakozó 180 zsidó munkaszolgálatost. Máig tisztázatlan az események pontos menete, a család hallgatásba burkolózott. Évtizedekkel később maga Sacha Batthyány is csak egy újságcikkből értesült a vérfürdőről.

A szerző eredeti szándéka az volt, hogy kiderítse az igazságot, kinyomozza felmenői tetteit. Így veszi kezdetét a hét évig tartó nyomozás. A nagynéni történetéről viszonylag keveset tudhatunk meg, a kutatómunka során azonban sokkal fontosabb kérdések fogalmazódtak meg: Mennyiben határozza meg saját életét a családja múltja? Felelős-e mindezekért? A bűnök elkövetéséért senki nem hibáztatta őt, mégsem tudja magát teljes mértékben felmenteni. Ugyanakkor megítélhetők-e ezek a tettek objektíven hetven év távlatából?

„A nagyanyám szülei nézték, ahogy lelövik Mandlékat, és mindent elkövettek, hogy eltussolják a bűncselekményt, Margit néni meg egyszerűen tovább táncolt annak idején Rechnitzben, nem sokkal a háború vége előtt, miközben 180 ember belezuhant az árokba, amelyet előtte maguknak kellett kiásniuk. … Nem voltak vérszomjas szörnyetegek. A rokonaim nem kínoztak embereket, nem lőttek. Csak nézték, és nem léptek közbe, felhagytak a gondolkodással, az emberi módon való létezéssel, pedig mindent tudtak.”

Mielőtt elszörnyülködnénk ezen, és azt gondolnánk, hogy velünk vagy a családunkkal ilyen soha nem fordulhatna elő, nézzünk magunkba, valóban különbek vagyunk náluk? „Habár nem vagyunk fegyőrök és nem vezetünk kihallgatásokat, nem lövetünk senkit sem agyon, de hogyan kezeljük a vitákat, amelyek sokkal veszélytelenebbek, mint a háborúk? Például az irodában, ha jó fényben szeretnénk feltűnni? Elég egyenesek vagyunk-e ahhoz, hogy kimondjuk az igazságokat, a kényelmetleneket is? Megvédtünk-e olyan kollégákat, akiket a főnökeink megfélemlítettek – vagy csak álltunk ott, mint a budapesti járókelők, amikor a zsidókat a Dunába lőtték? Vajon kiálltunk volna mellettük, mert igazságtalanság történt velük, vagy hallgattunk volna, mint a nagyanyám? Vállalunk-e egyáltalán valamilyen kockázatot? Kicsoda? Minek?”

A történet valójában nem Batthyány-Thyssen Margit grófnő tetteiről, hanem egy fiatalemberről szól, aki szembenéz családja tetteivel, és nem tudja feldolgozni azokat. A könyv az olvasók számára is fontos kérdéseket tesz fel, hiszen a múltban élni éppoly oktalan dolog, mint nem tanulni annak hibáiból.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-03-07

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabó Judit ajánlata

M. C. Beaton: Agatha Raisin and the busy body

borító

The very latest Agatha Raisin murder mystery. When the over-enthusiastic local Health and Safety officer threatens to spoil all the Christmas fun in Carsely, he makes too many enemies and is soon found murdered. If Christmas cheer is to return to the village Agatha must vind the killer quickly from amongst the many suspects.

Christmas falls on a Sunday... A blood-curdling scream stirs Agatha Raisin from her surreptitious slumbers at the Christmas meeting of Carsely`s Ladies` Society. In a holly bush in the vicarage grounds, Mr Sunday, an officer from the local health and safety board, is found dead. It seems his latest ruling against a Christmas tree atop the church tower may have been the last straw for the health-and-safety-hounded villagers.

If festive cheer is to return to Carsely, Agatha must find the killer fast. But with so many people having threatened the life of the victim, it’s almost impossible to know where to start.

Lelőhely: Központi könyvtár - Felnőtt olvasószolgálat

2017-02-28

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Lion Feuchtwanger: Jud Süss

borító

A modern Európa egy sajátos jelenségét teszi meg főhőséül Lion Feuchtwanger klasszikus regénye. Josef Süss Oppenheimer a zsidó (e szót elsősorban átvitt jelentésében értve) par excellence megtestesítője. Persze gazdag és befolyásos, de ezenfelül kihívóan okos. Minden döntés az ő jóváhagyásától függ, körötte futnak össze a szálak, és ő ott van mindenütt. Nagy ütőkártyái a nők, akik rajonganak érte, a férfiak pedig kimondva-kimondatlanul irigylik, szívük mélyén gyűlölik és félik. Süss tehát a földre szállt Mammon, de összetett személyiségén, pályafutásán keresztül Feuchtwanger a jellegzetes zsidósorsot és a nagy századot is életközelbe hozza. Azt a tizennyolcadik századot, amely feje tetejére állította a világot, minden erkölcsöt megkérdőjelezett, mohó volt, kéjenc, szélsőséges és mégis pompás és ragyogó. Mindenekelőtt pedig fanatikusan hitt a szabadságban és az emberek közti egyenlőségben, ekkor indult meg a zsidók tömeges asszimilációja is. Süss, az emancipált zsidó tehát a kor változásainak tükre, egyszersmind egy új korszak előképe is, és kissé torz karikatúrája annak az igazságnak, hogy – miként az idősebb generáció képviselője, a kaftános öreg Isaak Landauer véli – egyetlenegy realitás létezik csak ezen a világon: a pénz.

Egy zsidó a 18. századból. A legokosabb, legkihívóbb, legkéjsóvárabb, legemberibb. Zsidó. Akire a 20. században rátalál Hitler propagandagépezete. Torz, beteg és gonosz film hősévé teszik, hogy ahol csak bemutatják, Németországtól Magyarországig, pogrom, tűz és gyilkosság járjon a nyomában... Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.-hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igazi nagyregény.

Lelőhely: Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-02-21

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Könyvajánló gyerekeknek

Lipovics Dóra ajánlata

Pierdomenico Baccalario: A jég birodalma

borító

Pierdomenico Baccalario műve, A jég birodalma az Ulysses Moore sorozat 10. kötete (előzményei: Az időkapu, Az Elfeledett térképek boltja, A Tükrök háza, A Maskarák szigete, A szikla őrei, Az első kulcs, A titkos város, A villámok mestere és A sötétség útvesztője). A regényfolyamot az olasz író 2004-ben kezdte, s hazánkban az Alexandra Kiadó gondozásában jelenik meg. Érdekessége, hogy minden könyvben található egy néhány soros vers, mely segíti az események menetének figyelemmel kísérését.

Kilmore Cove-ba visszatérve Jasont, Anitát és Ricket nyugtalanító hírek várják: a falucska lakói között áruló rejtőzik. Valaki, aki titokban sötét terveket sző, és a Gyújtogatók segítségével bosszúra készül. A nyomok olyan helyre vezetik a négy jó barátot, ahol végre minden kérdésre választ kaphatnak. A hely neve: Agarthi. Ezt a jég birodalmában rejtőző legendás, elveszett várost még Ulysses Moore-nak sem sikerült megtalálnia...

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Szigeti fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár, Marcalvárosi fiókkönyvtár,

2017-04-25

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Máté Zsófia ajánlata

Paulette Bourgeois és Brenda Clark: Franklin és a bátorság

borító

Paulette Bourgeois és Brenda Clark képeskönyve, a Franklin és a bátorság a Franklin könyvek sorozatban jelent meg 2014-ben a Lilliput Kiadó gondozásában. A mesekönyv – éppúgy, mint a többi Franklin-történet – a legkisebbeknek szól; a bájos történet gyönyörű illusztrációkkal szolgálja a legfiatalabb generáció szórakozását és nevelését. A sorozat kötetei önállóan is olvashatók, hiszen a történetek nem függnek össze, a közös pont az állandó főhős, Franklin, a teknős.

A Franklin sorozat minden egyes kötete egy-egy tanulságos, modern mesét tartalmaz. Franklin, a kis teknős tud kettesével számolni és be tudja kötni a cipőfűzőjét, de még sok mindent kell megtanulnia, amíg nagy teknős lesz.

Franklin sosem félt a doktor nénitől, de most megsérült a focipályán, és meg kell műteni a páncélját. Mindenki azt hitte, ő egy bátor kis teknős. Pedig valójában rettegett. Ezért tiltakozott olyan hevesen a röntgenezés ellen, nehogy kiderüljön valódi érzése. De megtudta, hogy mi az igazi bátorság, és már alig várta, hogy megműtsék, és páncélja jobb legyen, mint újkorában.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Gyárvárosi fiókkönyvtár, Szentiváni fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-18

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Polczer Adél ajánlata

Wolfgang Metzger: Az autók

borító

A már hazánkban is közkedvelt Ravensburger-játékok közé tartozó Mit? Miért? Hogyan? képes szakkönyvsorozat kedves illusztrációkkal, a gyerekek életkorának megfelelő információkkal ad választ rengeteg kérdésre. Minden egyes oldal új témakört jár körül, melyek részletgazdagságában a felnőttek segíthetnek eligazodni, akár egy-egy óvodai vagy kisiskolás foglalkozás keretében. A sorozat nyomdai kivitelezése egyedülállóan magas színvonalú. Fő különlegessége, hogy minden könyv közel 50 titkos ablakot rejt, melyek fedelét felnyitva a gyerekek kielégíthetik kíváncsiságukat.

A népszerű Ravensburger-könyvek újabb darabja Az autókkal kapcsolatos titkokba avatja be az óvodásokat és kisiskolásokat. Olvashatunk az autó feltalálásának történetéről, nyomon követhetjük e közlekedési eszköz fejlődését, megismerkedhetünk működésének folyamatával, a különféle kocsitípusokkal, de bepillantást nyerhetünk a szervizelés és az autóversenyzés világába is. A sorozat könyveiben megszokott rejtett ablakok mögött a gyerekek ismét sok érdekességet fedezhetnek fel.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár - Hangtár,

2017-04-11

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Berente Erika ajánlata

Frances Hodgson Burnett: A kis lord

borító

A hétéves, amerikai Cedric Errol szegény, özvegy édesanyjának és egész környezetének kényeztetett kedvence, vígan éli a maga gyerekéletét. Ám egy szép napon nem várt fordulatot vesz az élete: amikor édesapja meghal, sosem látott angliai nagyapja, Dorincourt grófja veszi magához, így a fiúból Lord Fauntleroy lesz, Dorincourt goromba earljének örököse. Az earl annak idején kitagadta Fauntleroy édesapját a családból, amiért egy amerikai lányt vett el, így nem hajlandó találkozni a fiú édesanyjával. Ám Cedric vidámsága, jószívűsége és ragaszkodása leveszi a lábáról idős nagyapját. Valakik gonosz tervet eszelnek ki, hogy megfosszák Cedricet az örökségétől, ám amerikai barátai Angliába hajóznak, hogy lerántsák a leplet a veszélyes összeesküvésről. F. H. Burnett múlt századi amerikai írónő immár klasszikusnak számító regénye sok bonyodalom után a három ember egymásra találásával ér véget.

A padlásszoba kis hercegnője és A titkos kert után ez a könyv teszi teljessé az amerikai írónő „trilógiáját” a gyermeki tisztaságról és jóságról, amely minden akadályt legyőz.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Szabadhegyi fiókkönyvtár, Kisfaludy Károly Könyvtár,

2017-04-04

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Dákainé Szenczi Ilona ajánlata

Nicole Menz: Akrilfestés - Csendéletek lépésről lépésre

borító

Nicole Menz Akrilfestés című könyve a Holló barkácskönyvek sorozatban jelent meg, a Csendéletek lépésről lépésre alcímet viseli, és természetesen mintaíveket is tartalmaz, melyek megkönnyítik az otthoni kézműveskedést.

Nincs még egy olyan sokoldalú festék, mint az akrilfesték. Ezekkel a modern festékekkel a klasszikus és a modern kortárs festészet szinte teljes területe lefedhető: áttetsző lazúr létrehozására éppúgy alkalmasak, mint a jól fedő pasztónus festésre vagy a lapátkával való simításra. A rövid száradási idő gyors munkát tesz lehetővé.

Citrom és szőlő, körte és barack ezenkívül tarka zöldségek korsókkal társítva és szalag-ornamentikával keretezve fessünk igazi délies hangulatú képeket! Az akril és a relief-technika kombinálásával különösen hatásos képeket alkothatunk. A lépésről lépesre követhető útmutatókkal akár saját otthonunk díszítésére, akár ajándékba egészen egyedi képeket készíthetünk.

Lelőhely: Központi könyvtár - Gyermekkönyvtár, Ménfőcsanaki fiókkönyvtár,

2017-03-28

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Megosztás a Facebookon: Megosztás a Facebookon

Hosszabbítás

Vonalkód
Jelszó

Keresés a katalógusban

Cím
Szerző

Hazánk

ePont