• facebook_logo

Filmajánló

Tolnai Gáborné ajánlata

Földünk, a műanyag bolygó

borító

Mi lenne, ha kiderülne, hogy a levegő rákkeltő? Csak legyintenénk, hisz nem tudunk nélküle élni. Hasonló a helyzet a műanyaggal, azzal a különbséggel, hogy sok fajtája bizonyítottan egészségkárosító. Nehéz dolog a témáról szórakoztatóan és mégis kissé elmélyülten beszélni, Werner Boote rendező mégis kísérletet tesz rá.

A Földünk, a műanyag bolygó című dokumentumfilm feltárja a műanyagtermelés és fogyasztás 1950 óta tartó gyors bővülését, megvizsgálva globális szintű és emberekre gyakorolt személyes hatását. A fő cél, hogy rávilágítson a mindenütt jelenlévő műanyagra és a műanyagipar gátlástalanságára. Boote saját családjával kezdi a történetet – nagyapja a műanyag korai úttörője volt. Ahogy egy műanyaggal szennyezett parton áll, Boote felteszi a kérdést, hogy most vajon mit szólna a nagyapja ehhez az anyaghoz, ami annyira lenyűgözte, ha ezt látná. Ez emlékeztet bennünket a műanyag kérdés bonyolultságára (hogyan lehet valaki egy vérátömlesztéshez használt műanyag zacskótól rosszul?), és hogy milyen hihetetlenül gyors a műanyagok fejlesztése és terjedése (és a műanyag szennyezés).

A film során Boote bevezet bennünket a műanyag fejlesztési folyamataiba, de csak bizonyos mértékig. Az ipari titkok, szabadalmaztatott technológiák és a versenyképes iparágak azt jelentik, hogy a műanyaggyártás eszközei és anyagai már nem annyira publikusak, átvitt értelemben ugyanúgy láthatatlanok, ahogy a globális műanyag szennyezés okozta kémiai változások a testünkben és az ökoszisztémában.

Hiába tudjuk, hogy a műanyag ural mindent a Földön, így összeszedve az összes negatívumot, eléggé sokkoló, és elgondolkoztató. Mindenkinek javasolt egyszer megnézni.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-05-19

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Galambos Krisztina ajánlata

Ha Isten úgy akarja

borító

Tommaso elismert, enyhén Istenkomplexusban szenvedő, római szívsebész. Családjával is látszólag minden rendben, egészen addig, míg fia be nem jelenti, hogy abbahagyja az orvosi egyetemet és papi pályára lép. Elhatározása a karizmatikus és a fiatalok körében népszerű Pietro atyával történt megismerkedése után született. Tommaso a tudomány mindenhatóságában hisz, s bár látszólag támogatja fiát, magában dühöng. Álnéven Pietro atya közelébe férkőzik, hogy leleplezze, így veszi kezdetét a vicces jelenetek sora. A film végére a főhős nem válik hívővé, és nem érezzük azt, hogy ránk erőltetik az Isten-hitet, a vallásosságot. Nem ez a lényeg, hanem az az út, amit Tommaso bejár, ami arra készteti, hogy szembenézzen családjával, a hivatásával és főleg saját magával.

Eduardo Maria Falcone – aki egyébként forgatókönyvíróként vált korábban ismertté – első rendezését rögtön David di Donatello-díjjal jutalmazták, mely a legrangosabb filmes elismerésnek számít Olaszországban. A film tucat-vígjáték lehetne, de mégsem az. A történet egy percre sem lesz unalmas, a humoros jelenetek, bár olykor közhelyesek, mégis szórakoztatóak. A könnyedség mélyén azonban mély gondolatok rejtőznek. Lehet-e a vallással viccelni? Ez az, amiért ezt a filmet csak Olaszországban készíthették el. A két főszereplő, Marco Giallini és Alessandro Gassman (Vittorio Gassman fia) alakítása is dicséretet érdemel. Jó kis film, érdemes megnézni!

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-05-12

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Világevők

borító

Utaznak, esznek, írnak – a film olyan ételkritikus bloggereket mutat be, akiknek életcélja és hobbija, hogy a világ legjobb éttermeiben egyenek, és ezért beutazzák a világot. A gasztronómia megszállott rajongói segítségével most eljuthatunk a Föld legexkluzívabb vendéglőibe, amikor a leghíresebb „világevők” közül néhányat elkísérünk kalandjaikon. Oslo, Párizs, Barcelona, San Sebastian, Koppenhága, New York, Tokió, Hong Kong, Makaó, Hangcsou, London, Bombay, Bangkok… ezzel a filmmel többször is körbeutazhatjuk a világot, és mindenhol a legjobb éttermekbe kapunk bepillantást.

A svéd Charlotte Landelius dokumentumfilmje félig világjáró film, félig egyfajta étel- és életigenlés. A kulináris élvezetekre fókuszáló alkotásban öt megszállott kóstolót követünk: a londoni ételkritikust, aki a világ összes három Michelin-csillagos éttermében evett már, a hongkongi bloggert, a litván modellt, a fiatal thai írót és a kemény, szókimondó stílusáról ismert amerikai ételkritikust. Az ötösfogat segítségével egy olyan világba kóstolhatunk bele, amelybe nem sokan jutnak el. A Világevők különlegessége, hogy nemcsak ezt a pár elhivatott ínyencet mutatja be: a séfeken és étteremvezetőkön keresztül részletes képet kapunk a gasztropiacról is.

Zseniális gasztrofilm. Aki végignézi, ahogyan Andy Hayler, Katie Keiko, Aiste Miseviciute, Perm Paitayawat és Steven Plotnicki végigeszi a világot, garantáltan kedvet kap hozzá, ezért nem ajánlatos éhgyomorra megnézni. Nagyon szép felvételek, gyönyörű helyek, és minden bizonnyal ínycsiklandó falatok; van itt minden, amit szem szájnak ingere. A film magyar címét Jókuti Andrásnak köszönheti, aki maga is olyan életmódot él, mint a mozi hősei, járja a világ legjobb éttermeit, és élményeit a Világevő című blogján teszi közzé.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-05-05

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabados Éva ajánlata

1984

borító

Egy nagyszerű film, amely méltó adaptációja George Orwell kultikus antiutópiájának. 1984-ben készült el Michael Radford rendezésében, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. Témája sajnos aktuális volt megírásakor, 1948-ban, a II. világháború után, 1984-ben, amikor a könyvet filmre vitték. És az sem véletlen, hogy más antiutópiákkal együtt, az utóbbi években egyre népszerűbb. „A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”

A világ egyik legnyomasztóbb művének számos eleme vált szállóigévé. Az 1984 vezette be a mindent látó Nagy Testvér alakját, a közismert 101-es szobát és a Gondolatrendőrséget. Orwell életében diktatúra alatt állt a sztálinista Szovjetunió, a hitleri Németország és más országok is, az éhezés, a kényszermunka és a tömeges kivégzések mindennaposak voltak. Az 1984 a totalitárius államok működési mechanizmusait írja le, a hátborzongató tökéletességig fokozva.

A helyszín London, amely egy fiktív államalakulat, Óceánia egyik tartományának fővárosa. Óceánia évtizedek óta folytat háborút két másik államalakulattal: hol Eurázsiával, hol Kelet-Ázsiával. A három világhatalom értelmetlen háborúzása miatt az emberek folyamatosan nélkülöznek, miközben a híreket napi szinten hamisítják. A hazugság a rendszer fenntartásának alapja. A négy fő minisztérium pontosan a megnevezésével ellentétes feladatokat lát el: „a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”

A kormány titokzatos vezetője Nagy Testvér, aki élő mivoltában nem jelenik meg a cselekményben. Mégis mindenhol jelen van a plakátokon, melyek így fenyegetnek: „Nagy Testvér szemmel tart!”. Az újbeszél nevű fiktív mesterséges nyelv a diktatúra egyik legerősebb eszköze, mellyel irányítása alá vonja az emberek gondolkodását. Az újbeszél fő célja, hogy elvegye annak lehetőségét, hogy megfelelően meg lehessen érteni a forradalom vagy a véleményeltérés fogalmát. Ezért eltávolítja azokat a szavakat, amelyek arra használhatóak. A Párt három jelmondata, amely mindenhol látható: A HÁBORÚ: BÉKE, A SZABADSÁG: SZOLGASÁG, A TUDATLANSÁG: ERŐ. Ha senki sem szabad és mindenki tudatlan, akkor a kifejezések értelmetlenné válnak, a jelmondatok pedig axiomatikussá.

Orwell főhőse, Winston Smith (John Hurt) sorsán keresztül mutatja be, hogy a rendszer hogyan kúszik be az emberek lelkébe, és milyen pusztítást visz véghez. Utolsó mentsvárat a szerelem jelenthetné, és egy rejtélyes kapcsolat a Testvériség nevű Pártellenes szövetséggel. Ám Orwell kegyetlen víziójában nincs menekülési út. A Párt minden egyén fölött tökéletes ellenőrzést gyakorol, és minden próbálkozást csírájában eltipor. Amikor felmerül a kérdés, létezik-e egyáltalán Nagy Testvér, akkor döbbenhet rá az olvasó-filmnéző az antiutópia kulcskérdésére: vajon mi működteti a zsarnokságot? Az író keményen szembesít, és az emberi természet mély vizsgálatára kényszerít.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-04-28

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Twist Olivér

borító

Charles Dickens klasszikusát már sokszor és sokan adaptálták filmre több-kevesebb sikerrel. Könyvtárunkban a legismertebb Dickens-regény 3 feldolgozása is megtalálható: Coky Giedroyc rendezésében, Sarah Phelps forgatókönyve alapján egy angol-amerikai film; Clive Donner rendezésében, James Goldman forgatókönyve alapján egy amerikai film; valamint Roman Polanski rendezésében, Ronald Harwood forgatókönyve alapján készült angol-cseh-francia-olasz film. A Polanski-féle 2005-ben készült 125 perces filmdráma adja vissza az eredeti mű hangulatát, mondanivalóját, mutatja be a viktoriánus Anglia egyik legsötétebb oldalát.

Twist Olivér (Barney Clark) kilenc éves, és egész eddigi életét árvaházban töltötte. Most átkerül a dologházba, hogy ott szakmát tanuljon, és hasznot hajtson eltartóinak. A dologházban dolgozó és éhező fiúk sorsot húznak: ki álljon oda a marcona felügyelő elé azzal, hogy több ételt szeretne. Twist Olivér húzza a rövidebbet, így neki jut ki a hálátlan feladat. Az incidens miatt bajkeverőnek minősítik, és kirakják szűrét az árvaházból is, bárki magához veheti, akinek ingyen munkaerőre van szüksége. Mr. Sowerberry temetkezési vállalkozó műhelyébe kerül, ahol egy másik fiú provokációi miatt igazságtalanul verést kap, ezért végképp megszökik, és elindul étlen-szomjan London felé az országúton. Így kerül Fagin (Sir Ben Kingsley), a gyerekekkel dolgoztató tolvaj kezébe...

A korabeli London legválogatottabb figurái, szélhámosok, tolvajok és prostituáltak közt hányódik a kisfiú, aki életrevaló jellemének köszönhetően azért mindig megpróbál az ár ellen úszni. Olivér nem szuperhős. Itt a felnőttek a dramaturgia mozgatórugói, és ezek a felnőttek romlottak, értékrend nélküliek. Itt nincs varázspálca, a gyerek megy, amerre lökik, s ha néha sikerül magáért lépnie vagy felkarolja egy kedves jótevő, hálás a szerencséjéért. Alapvető, ám nem naiv bizalma az élet iránt: ez jelzi emberi nagyságát, és ettől igazán megható a története. Legalább egyszer kötelező mindenkinek megnéznie, aki nem olvasta.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-04-21

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Brooklyn

borító

Néha nem új életet kell álmodni magunknak, hanem egyenesen azért kell álmodni, hogy ténylegesen lehessen egy életünk. Amerikánál praktikusabb célpont pedig az 1950-es évek szigetországában nem igazán kínálkozhatott egy fiatal lány számára. S hogy a Brooklyn valódi Élete annak fény- és ál-árnyoldalaival együtt nagyjából működik is a vásznon/képernyőn, annak a kulcsa – a hálátlanságnak köszönhetően – egyedül Saoirse Ronan.

Persze, hogy a főszereplőre nézve „hálátlan” Colm Tóibín regényének története, hiszen majdnem teljes egészében hiányzik belőle a cselekmény dinamikai hajtóerejét jelentő dramaturgiai ellentételezés. A roppant fiatal, hamvas, romlatlan és naiv Eilis, mivel úgy érzi, minden tekintetben határok közé szorított írországi szülővároskájában nem tud virágba szökkenni az élete, sokak nyomába lépve utazik Amerikába. New York gigavárosa azonban nem veszejti el a lányt, lassan-lassan beilleszkedik, felveszi a tempót, stílust és módit úgy, hogy közben önmaga is megmarad, s még a szerelem is rátalál egy szintén ifjú, jól nevelt olasz fiatalember személyében. A happy end közepébe azonban tragédia nyúl, mely után Eilis-nek – csak a marketingszöveg szerint! – választania kell két világ között.

Mivel az alapregényt nem ismerem, így csak (a nagyszerű író) Nick Hornby által szkriptelt történetről tudom elmondani, hogy a Brooklyn idealizált világa mennyire szép mese. Mert mi más is lehet egy olyan sztori, ahol végső soron minden sikerül a főhősnek? Nincsenek ellenlábasok, gátló-akadályozó tényezők, áthághatatlan nehézségek (még a legszelídebb volumenben sem), rosszakarók, kihasználók, ártók-átkozók. Van viszont festményszerű „sikertörténet”, őszinte-nyílt lélek, harmóniát óhajtó életigenlés, cél és létértelem. Az ír John Crowley filmje mindenképpen jóleső alkotás, pedig közel sem az igazat énekli meg. Tény, az Álmok Földjéhez ez dukál, de Eilis sorsánál jobban idealizálni ezt a szituációt nem lehetséges. Ezért pakol a történet mindent egy kézbe, tesz fel egy lapra, ad egyetlen szempárba, hogy azon keresztül tekinthessünk a brooklyni letelepedésre.

A bájos Saoirse Ronan pedig külső vita és belső zökkenők nélkül, gyakorlatilag egymaga csodásan elviszi a vállán az egész mozit. Játéka a helyzethez és attitűdhöz szabottan teljesen visszafogott, nélkülözi a cukormázhoz sokszor kötelezően előírt túlzott színpadiasságot, totálisan sikerül elérnie, hogy karaktere 100%-ig képviselje a nézőt érzéseivel és látásmódjával. A mellé „rendelt” további szereplők is mind rokonszenvesek (az olasz fiatalember, Tony szintén remekül sikerült Emory Cohen alakításában), emiatt azért fájóan egysíkú a dramaturgia, de ezt az „oldalnélküliséget” most tényleg felejtsük el, mert a Brooklyn valószínűleg vállaltan nem dolgozik ezzel a karakterisztikával. Eilis nővére halála miatt aztán kénytelen hazalátogatni, s az ott eltöltött hetek választási „kényszer” elé állítják, ami azonban rendesen mesterséges, csinált. Ezen a ponton már azért némi fejcsóválásra ad okot a Brooklyn, de összességében kapunk egy – bár sablonok mentén, de harmonikusan felépített – őszinte filmet, amely a valóság szennye helyett mesélni kíván, mindezt pedig a lehető legszebb öltözetben teszi, egy romlatlan szív és lélek főszereplésével.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-04-07

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

A szoba

borító

Az ötéves Jack (Jacob Tremblay) számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával (Brie Larson) együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jack-nek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek, Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amelyre egyikük és családtagjaik sem készültek fel.

Milyen lehet az élete egy anyának és kisfiának, akik évek óta fogságban élnek? Hogyan képes ilyen helyzetben egy szülő teljes életet teremteni a gyerekének, aki még soha sem járt a szabadban? Mit gondolhat a kisfiú, akinek egész életében csak az édesanyja volt az egyetlen társasága? Ezeket a kérdéseket feszegeti Lenny Abrahamson A szoba című filmje, amely rengeteget merít minden idők egyik legborzasztóbb bűncselekményéből, amikor 2008-ban kiderült, hogy egy Josef Fritzl nevű osztrák férfi két évtizeden át fogságban tartotta, megerőszakolta és teherbe ejtette a saját lányát. A történet alapjául Emma Donoghue könyve szolgált, amit pedig a Fritzl-ügy ihletett – Donoghue írta egyébként a film forgatókönyvét is. Nem véletlen, hogy az alkotást 4 Oscarra, 3 Golden Globe-ra és 2 BAFTA-díjra jelölték, valamint 223 egyéb amerikai és nemzetközi filmdíjra, melyekből 2015-ben és 20116-ban meg is kapott 102-t.

Díjak:
Oscar-díj (2016) – A legjobb színésznő: Brie Larson
Golden Globe-díj (2016) – A legjobb drámai színésznő: Brie Larson
BAFTA-díj (2016) – Legjobb női alakítás: Brie Larson

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-31

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Eddig még senki nem készített értékelést. Legyen Ön az első!

Tolnai Gáborné ajánlata

Az éhezők viadala: A kiválasztott – 2. rész

borító

Lehet vitatkozni rajta – éppúgy, mint a Harry Potter befejező kötete esetében –, hogy szükséges volt-e a két rész a mozivásznon, de az biztos, hogy a rajongók örülhetnek, mert eggyel több filmben láthatják kedvencüket.

Az éhezők viadala: A kiválasztott – 2. rész az eddigi történetet drámai erővel lezáró végjáték, amelyben Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence) felismeri, hogy már nem egyszerűen a túlélésért, hanem a jövőért kell küzdenie. Panem országát lángba borítja a totális háború, Katniss pedig végső leszámolásra készül Snow elnökkel (Donald Sutherland). Legjobb barátai – Gale (Liam Hemsworth), Finnick (Sam Claflin) és Peeta (Josh Hutcherson) – támogatásával Katniss küldetésre indul, és a 13-as körzet legjobbjaival együtt életét kockáztatja Panem polgárainak felszabadításáért. A harcosok merényletet terveznek Snow elnök ellen, akinek rögeszméjévé vált a fiatal lány elpusztítása. A Katniss előtt álló halálos csapdák, kegyetlen ellenfelek és erkölcsi dilemmák az Éhezők viadalának minden eddigi próbatételénél nagyobb megpróbáltatásokat jelentenek a siker felé vezető úton...

A filmmel lezárult egy korszak: Jennifer Lawrence utoljára nyilazgat női Ramboként a disztópikus jövő diktatúraellenes harcában. Nem őrlődik többé a viadalgyőztes Peeta és a harcias vadász, Gale között, és nem kell álszent propagandavideókkal asszisztálnia Coin elnökasszony (Julianne Moore) és a zsarnok Snow hatalmi harcában. Mert vége a történetnek. Nincs tovább. Még sincs teljesen vége, mert Katniss Everdeen ma már egy jelenség. Ő az ezredforduló utáni digitális világ tinédzsereinek kedvenc női akcióhőse. Rambo és Ripley hadnagy egy személyben, aki el tud vinni a vállán egy Mad Max-stílusú filmet. A karakter megteremtője, Suzanne Collins regényíró valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy a Fecsegőposzáta szabadságharca egyszer a való életben is példakép lesz az elnyomó rezsimek könyv- és filmrajongóinak. Az éhezők viadala és Katniss Everdeen kultstátuszt kaptak a Youtube-generációtól, imádják a kényszer szülte harcost, aki valójában a háta közepére kívánja az egész háborúsdit, és egy békés, boldog életre vágyik. Ezt azonban nem kaphatja meg addig, amíg Panem diktatúrája konzerválja a Kapitóliumban tivornyázó arisztokraták és a birodalom többi körzetében éhbérért robotoló szegények közti óriási ellentéteket. Katniss sokáig úgy gondolja, ha megöli Snow elnököt, az mindent megold majd. Ám a ketté bontott befejező rész végső morális dilemmája a történelmi forradalmak jól ismert forgatókönyve: oké, megdöntöttük a népnyúzó diktatúrát, de hogyan fogjuk elérni, hogy a többség demokráciája ne legyen újra egy kisebbség autokráciája? Tényleg megölhetünk egy rakás embert azzal az indokkal, hogy ezzel csatát nyerjünk olyasvalaki ellen, aki nálunk sokkal több embert ölt meg? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a film, s persze ebből kifolyólag happy end sem nagyon lehet a vége...

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-24

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

A kis hableány 2 – A tenger visszavár

borító

Walt Disney egyik legkedveltebb klasszikusának, A kis hableánynak szereplői most visszatérnek, hogy újabb kalandokra hívjanak minden kicsit és nagyot! De ezeknek a kalandoknak a főszereplője már nem a kedves Ariel, hanem rakoncátlan kislánya, Melody, aki egyébként egy halfaroknyival se jobb gyerek, mint amilyen annak idején édesanyja volt. Míg anyukája a vízből a szárazföldre vágyódott, addig Melody legnagyobb álma, hogy sellő lehessen és szabadon szelhesse a vizeket. Csakhogy a biztonsági falon kívül tilos mennie. Melody azonban nem tud ellenállni a csillogó víztükörnek, a hófehér haboknak, és kiúszik a tengerre. Ott pedig már vár rá a gonosz, hatalomra éhes Morgana, aki aljas terve megvalósításához akarja felhasználni Melody rejtett képességeit. Úgy tűnik, csak Ariel és régi barátai, Sebastian és Ficánka mentheti meg az elkóborolt porontyot. Vagy ők se? A filmből minden kiderül...

A kis hableány 2 – A tenger visszavár egy egész estés amerikai rajzfilm, amit a Walt Disney Company készített. A Kis hableány-filmek második része, melyet 2000-ben adták ki VHS-en és DVD-n, sőt később egy felújított változat is megjelent (ez kölcsönözhető könyvtárunkban). A forgatókönyvet Elizabeth Anderson, Temple Mathews, Elise D`Haene és Eddie Guzelian írta, Jim Kammerud és Brian Smith rendezte, a zenéjét Danny Troob szerezte, a producer Leslie Hough és David Lovegren volt.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-17

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabados Éva ajánlata

Utam az iskolába

borító

Pascal Plisson César-díjas dokumentumfilmje, az Utam az iskolába távoli vidékekre röpít el bennünket, három kontinensen járhatunk a kamera segítségével, mely kenyai, marokkói, indiai és patagóniai (argentin) gyermekeket kísér el az iskolába vezető útjukon. A rendező rámutat az óriási kontrasztra, mely a kényelmes jólétben élő és a nehéz körülmények között felnövő fiatalok sorsa között van.

Jackson, a 10 éves kenyai kisfiú húgával együtt 15 kilométert tesz meg minden reggel az oroszlánok, elefántok és más vadállatok lakhelyéül szolgáló sztyeppén. A 12 éves marokkói Zahira és barátnői iskolába vezető útja 22 kilométer az Atlasz-hegységen át. Minden hétfőn nekiindulnak egyheti felszereléssel a hátukon. A 11 éves patagóniai Carlos és húga 18 kilométeren át, lóháton ülve, néhol keskeny hegyvidéki ösvényeken egyensúlyozva jut el az iskolapadig, míg a szintén 11 éves indiai Samuelt 4 kilométeren át tolják fiatalabb testvérei kerekes székén minden reggel árkon-bokron, homokon, sáron és vízen keresztül a városig.

A kitartó harcot folytató gyermekek a tudásszomj legszebb példáját nyújtják nekünk. A tanulás számukra az álmaik megvalósításának reményét adja. Nemes vágyaikat meg is osztják a nézővel. Vannak közülük, akik orvosok, és van, aki tanítónő vagy repülőgép-pilóta szeretne lenni. Egyvalami azonban közös bennük, mindannyian szeretnének leendő hivatásukkal mások segítségére lenni.

A filmet didaktikusnak is nevezhetnénk, ha történeteit nem az élet írta volna. Így inkább egy szembesítő és elgondolkodtató alkotás, melynek hatására talán jobban megbecsüljük a lehetőségeinket. Másrészt rávilágít, hogy mindenkinek, így a fiataloknak is, szüksége van kihívásokra, melyek próbára teszik, és megerősítik képességeit, erényeit. Hiszen az ember élete során folyamatosan „úton van”, fejlődik. Talán épp ez a tudat adhatja a valódi boldogságot, mely ott csillog ezeknek a hősies gyerekeknek a szemében.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-10

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Megosztás a Facebookon: Megosztás a Facebookon

Hosszabbítás

Vonalkód
Jelszó

Keresés a katalógusban

Cím
Szerző

Hazánk

ePont