• facebook_logo

Filmajánló

Tolnai Gáborné ajánlata

Twist Olivér

borító

Charles Dickens klasszikusát már sokszor és sokan adaptálták filmre több-kevesebb sikerrel. Könyvtárunkban a legismertebb Dickens-regény 3 feldolgozása is megtalálható: Coky Giedroyc rendezésében, Sarah Phelps forgatókönyve alapján egy angol-amerikai film; Clive Donner rendezésében, James Goldman forgatókönyve alapján egy amerikai film; valamint Roman Polanski rendezésében, Ronald Harwood forgatókönyve alapján készült angol-cseh-francia-olasz film. A Polanski-féle 2005-ben készült 125 perces filmdráma adja vissza az eredeti mű hangulatát, mondanivalóját, mutatja be a viktoriánus Anglia egyik legsötétebb oldalát.

Twist Olivér (Barney Clark) kilenc éves, és egész eddigi életét árvaházban töltötte. Most átkerül a dologházba, hogy ott szakmát tanuljon, és hasznot hajtson eltartóinak. A dologházban dolgozó és éhező fiúk sorsot húznak: ki álljon oda a marcona felügyelő elé azzal, hogy több ételt szeretne. Twist Olivér húzza a rövidebbet, így neki jut ki a hálátlan feladat. Az incidens miatt bajkeverőnek minősítik, és kirakják szűrét az árvaházból is, bárki magához veheti, akinek ingyen munkaerőre van szüksége. Mr. Sowerberry temetkezési vállalkozó műhelyébe kerül, ahol egy másik fiú provokációi miatt igazságtalanul verést kap, ezért végképp megszökik, és elindul étlen-szomjan London felé az országúton. Így kerül Fagin (Sir Ben Kingsley), a gyerekekkel dolgoztató tolvaj kezébe...

A korabeli London legválogatottabb figurái, szélhámosok, tolvajok és prostituáltak közt hányódik a kisfiú, aki életrevaló jellemének köszönhetően azért mindig megpróbál az ár ellen úszni. Olivér nem szuperhős. Itt a felnőttek a dramaturgia mozgatórugói, és ezek a felnőttek romlottak, értékrend nélküliek. Itt nincs varázspálca, a gyerek megy, amerre lökik, s ha néha sikerül magáért lépnie vagy felkarolja egy kedves jótevő, hálás a szerencséjéért. Alapvető, ám nem naiv bizalma az élet iránt: ez jelzi emberi nagyságát, és ettől igazán megható a története. Legalább egyszer kötelező mindenkinek megnéznie, aki nem olvasta.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-04-21

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Brooklyn

borító

Néha nem új életet kell álmodni magunknak, hanem egyenesen azért kell álmodni, hogy ténylegesen lehessen egy életünk. Amerikánál praktikusabb célpont pedig az 1950-es évek szigetországában nem igazán kínálkozhatott egy fiatal lány számára. S hogy a Brooklyn valódi Élete annak fény- és ál-árnyoldalaival együtt nagyjából működik is a vásznon/képernyőn, annak a kulcsa – a hálátlanságnak köszönhetően – egyedül Saoirse Ronan.

Persze, hogy a főszereplőre nézve „hálátlan” Colm Tóibín regényének története, hiszen majdnem teljes egészében hiányzik belőle a cselekmény dinamikai hajtóerejét jelentő dramaturgiai ellentételezés. A roppant fiatal, hamvas, romlatlan és naiv Eilis, mivel úgy érzi, minden tekintetben határok közé szorított írországi szülővároskájában nem tud virágba szökkenni az élete, sokak nyomába lépve utazik Amerikába. New York gigavárosa azonban nem veszejti el a lányt, lassan-lassan beilleszkedik, felveszi a tempót, stílust és módit úgy, hogy közben önmaga is megmarad, s még a szerelem is rátalál egy szintén ifjú, jól nevelt olasz fiatalember személyében. A happy end közepébe azonban tragédia nyúl, mely után Eilis-nek – csak a marketingszöveg szerint! – választania kell két világ között.

Mivel az alapregényt nem ismerem, így csak (a nagyszerű író) Nick Hornby által szkriptelt történetről tudom elmondani, hogy a Brooklyn idealizált világa mennyire szép mese. Mert mi más is lehet egy olyan sztori, ahol végső soron minden sikerül a főhősnek? Nincsenek ellenlábasok, gátló-akadályozó tényezők, áthághatatlan nehézségek (még a legszelídebb volumenben sem), rosszakarók, kihasználók, ártók-átkozók. Van viszont festményszerű „sikertörténet”, őszinte-nyílt lélek, harmóniát óhajtó életigenlés, cél és létértelem. Az ír John Crowley filmje mindenképpen jóleső alkotás, pedig közel sem az igazat énekli meg. Tény, az Álmok Földjéhez ez dukál, de Eilis sorsánál jobban idealizálni ezt a szituációt nem lehetséges. Ezért pakol a történet mindent egy kézbe, tesz fel egy lapra, ad egyetlen szempárba, hogy azon keresztül tekinthessünk a brooklyni letelepedésre.

A bájos Saoirse Ronan pedig külső vita és belső zökkenők nélkül, gyakorlatilag egymaga csodásan elviszi a vállán az egész mozit. Játéka a helyzethez és attitűdhöz szabottan teljesen visszafogott, nélkülözi a cukormázhoz sokszor kötelezően előírt túlzott színpadiasságot, totálisan sikerül elérnie, hogy karaktere 100%-ig képviselje a nézőt érzéseivel és látásmódjával. A mellé „rendelt” további szereplők is mind rokonszenvesek (az olasz fiatalember, Tony szintén remekül sikerült Emory Cohen alakításában), emiatt azért fájóan egysíkú a dramaturgia, de ezt az „oldalnélküliséget” most tényleg felejtsük el, mert a Brooklyn valószínűleg vállaltan nem dolgozik ezzel a karakterisztikával. Eilis nővére halála miatt aztán kénytelen hazalátogatni, s az ott eltöltött hetek választási „kényszer” elé állítják, ami azonban rendesen mesterséges, csinált. Ezen a ponton már azért némi fejcsóválásra ad okot a Brooklyn, de összességében kapunk egy – bár sablonok mentén, de harmonikusan felépített – őszinte filmet, amely a valóság szennye helyett mesélni kíván, mindezt pedig a lehető legszebb öltözetben teszi, egy romlatlan szív és lélek főszereplésével.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-04-07

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

A szoba

borító

Az ötéves Jack (Jacob Tremblay) számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával (Brie Larson) együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jack-nek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek, Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amelyre egyikük és családtagjaik sem készültek fel.

Milyen lehet az élete egy anyának és kisfiának, akik évek óta fogságban élnek? Hogyan képes ilyen helyzetben egy szülő teljes életet teremteni a gyerekének, aki még soha sem járt a szabadban? Mit gondolhat a kisfiú, akinek egész életében csak az édesanyja volt az egyetlen társasága? Ezeket a kérdéseket feszegeti Lenny Abrahamson A szoba című filmje, amely rengeteget merít minden idők egyik legborzasztóbb bűncselekményéből, amikor 2008-ban kiderült, hogy egy Josef Fritzl nevű osztrák férfi két évtizeden át fogságban tartotta, megerőszakolta és teherbe ejtette a saját lányát. A történet alapjául Emma Donoghue könyve szolgált, amit pedig a Fritzl-ügy ihletett – Donoghue írta egyébként a film forgatókönyvét is. Nem véletlen, hogy az alkotást 4 Oscarra, 3 Golden Globe-ra és 2 BAFTA-díjra jelölték, valamint 223 egyéb amerikai és nemzetközi filmdíjra, melyekből 2015-ben és 20116-ban meg is kapott 102-t.

Díjak:
Oscar-díj (2016) – A legjobb színésznő: Brie Larson
Golden Globe-díj (2016) – A legjobb drámai színésznő: Brie Larson
BAFTA-díj (2016) – Legjobb női alakítás: Brie Larson

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-31

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Eddig még senki nem készített értékelést. Legyen Ön az első!

Tolnai Gáborné ajánlata

Az éhezők viadala: A kiválasztott – 2. rész

borító

Lehet vitatkozni rajta – éppúgy, mint a Harry Potter befejező kötete esetében –, hogy szükséges volt-e a két rész a mozivásznon, de az biztos, hogy a rajongók örülhetnek, mert eggyel több filmben láthatják kedvencüket.

Az éhezők viadala: A kiválasztott – 2. rész az eddigi történetet drámai erővel lezáró végjáték, amelyben Katniss Everdeen (Jennifer Lawrence) felismeri, hogy már nem egyszerűen a túlélésért, hanem a jövőért kell küzdenie. Panem országát lángba borítja a totális háború, Katniss pedig végső leszámolásra készül Snow elnökkel (Donald Sutherland). Legjobb barátai – Gale (Liam Hemsworth), Finnick (Sam Claflin) és Peeta (Josh Hutcherson) – támogatásával Katniss küldetésre indul, és a 13-as körzet legjobbjaival együtt életét kockáztatja Panem polgárainak felszabadításáért. A harcosok merényletet terveznek Snow elnök ellen, akinek rögeszméjévé vált a fiatal lány elpusztítása. A Katniss előtt álló halálos csapdák, kegyetlen ellenfelek és erkölcsi dilemmák az Éhezők viadalának minden eddigi próbatételénél nagyobb megpróbáltatásokat jelentenek a siker felé vezető úton...

A filmmel lezárult egy korszak: Jennifer Lawrence utoljára nyilazgat női Ramboként a disztópikus jövő diktatúraellenes harcában. Nem őrlődik többé a viadalgyőztes Peeta és a harcias vadász, Gale között, és nem kell álszent propagandavideókkal asszisztálnia Coin elnökasszony (Julianne Moore) és a zsarnok Snow hatalmi harcában. Mert vége a történetnek. Nincs tovább. Még sincs teljesen vége, mert Katniss Everdeen ma már egy jelenség. Ő az ezredforduló utáni digitális világ tinédzsereinek kedvenc női akcióhőse. Rambo és Ripley hadnagy egy személyben, aki el tud vinni a vállán egy Mad Max-stílusú filmet. A karakter megteremtője, Suzanne Collins regényíró valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy a Fecsegőposzáta szabadságharca egyszer a való életben is példakép lesz az elnyomó rezsimek könyv- és filmrajongóinak. Az éhezők viadala és Katniss Everdeen kultstátuszt kaptak a Youtube-generációtól, imádják a kényszer szülte harcost, aki valójában a háta közepére kívánja az egész háborúsdit, és egy békés, boldog életre vágyik. Ezt azonban nem kaphatja meg addig, amíg Panem diktatúrája konzerválja a Kapitóliumban tivornyázó arisztokraták és a birodalom többi körzetében éhbérért robotoló szegények közti óriási ellentéteket. Katniss sokáig úgy gondolja, ha megöli Snow elnököt, az mindent megold majd. Ám a ketté bontott befejező rész végső morális dilemmája a történelmi forradalmak jól ismert forgatókönyve: oké, megdöntöttük a népnyúzó diktatúrát, de hogyan fogjuk elérni, hogy a többség demokráciája ne legyen újra egy kisebbség autokráciája? Tényleg megölhetünk egy rakás embert azzal az indokkal, hogy ezzel csatát nyerjünk olyasvalaki ellen, aki nálunk sokkal több embert ölt meg? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a film, s persze ebből kifolyólag happy end sem nagyon lehet a vége...

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-24

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

A kis hableány 2 – A tenger visszavár

borító

Walt Disney egyik legkedveltebb klasszikusának, A kis hableánynak szereplői most visszatérnek, hogy újabb kalandokra hívjanak minden kicsit és nagyot! De ezeknek a kalandoknak a főszereplője már nem a kedves Ariel, hanem rakoncátlan kislánya, Melody, aki egyébként egy halfaroknyival se jobb gyerek, mint amilyen annak idején édesanyja volt. Míg anyukája a vízből a szárazföldre vágyódott, addig Melody legnagyobb álma, hogy sellő lehessen és szabadon szelhesse a vizeket. Csakhogy a biztonsági falon kívül tilos mennie. Melody azonban nem tud ellenállni a csillogó víztükörnek, a hófehér haboknak, és kiúszik a tengerre. Ott pedig már vár rá a gonosz, hatalomra éhes Morgana, aki aljas terve megvalósításához akarja felhasználni Melody rejtett képességeit. Úgy tűnik, csak Ariel és régi barátai, Sebastian és Ficánka mentheti meg az elkóborolt porontyot. Vagy ők se? A filmből minden kiderül...

A kis hableány 2 – A tenger visszavár egy egész estés amerikai rajzfilm, amit a Walt Disney Company készített. A Kis hableány-filmek második része, melyet 2000-ben adták ki VHS-en és DVD-n, sőt később egy felújított változat is megjelent (ez kölcsönözhető könyvtárunkban). A forgatókönyvet Elizabeth Anderson, Temple Mathews, Elise D`Haene és Eddie Guzelian írta, Jim Kammerud és Brian Smith rendezte, a zenéjét Danny Troob szerezte, a producer Leslie Hough és David Lovegren volt.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-17

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabados Éva ajánlata

Utam az iskolába

borító

Pascal Plisson César-díjas dokumentumfilmje, az Utam az iskolába távoli vidékekre röpít el bennünket, három kontinensen járhatunk a kamera segítségével, mely kenyai, marokkói, indiai és patagóniai (argentin) gyermekeket kísér el az iskolába vezető útjukon. A rendező rámutat az óriási kontrasztra, mely a kényelmes jólétben élő és a nehéz körülmények között felnövő fiatalok sorsa között van.

Jackson, a 10 éves kenyai kisfiú húgával együtt 15 kilométert tesz meg minden reggel az oroszlánok, elefántok és más vadállatok lakhelyéül szolgáló sztyeppén. A 12 éves marokkói Zahira és barátnői iskolába vezető útja 22 kilométer az Atlasz-hegységen át. Minden hétfőn nekiindulnak egyheti felszereléssel a hátukon. A 11 éves patagóniai Carlos és húga 18 kilométeren át, lóháton ülve, néhol keskeny hegyvidéki ösvényeken egyensúlyozva jut el az iskolapadig, míg a szintén 11 éves indiai Samuelt 4 kilométeren át tolják fiatalabb testvérei kerekes székén minden reggel árkon-bokron, homokon, sáron és vízen keresztül a városig.

A kitartó harcot folytató gyermekek a tudásszomj legszebb példáját nyújtják nekünk. A tanulás számukra az álmaik megvalósításának reményét adja. Nemes vágyaikat meg is osztják a nézővel. Vannak közülük, akik orvosok, és van, aki tanítónő vagy repülőgép-pilóta szeretne lenni. Egyvalami azonban közös bennük, mindannyian szeretnének leendő hivatásukkal mások segítségére lenni.

A filmet didaktikusnak is nevezhetnénk, ha történeteit nem az élet írta volna. Így inkább egy szembesítő és elgondolkodtató alkotás, melynek hatására talán jobban megbecsüljük a lehetőségeinket. Másrészt rávilágít, hogy mindenkinek, így a fiataloknak is, szüksége van kihívásokra, melyek próbára teszik, és megerősítik képességeit, erényeit. Hiszen az ember élete során folyamatosan „úton van”, fejlődik. Talán épp ez a tudat adhatja a valódi boldogságot, mely ott csillog ezeknek a hősies gyerekeknek a szemében.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-10

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

Casablanca

borító

Az ajánlót Csiszár Antal írta!

Ingrid Bergman és Humphrey Bogart főszereplésével készült el Kertész Mihály rendező filmje 1942-ben, amely 3 Oscar-díjat is begyűjtött (legjobb film, rendező, forgatókönyv) további öt jelölés mellett.

A Casablanca története szerint 1941-ben járunk, dúl a második világháború. Franciaország, az egyik legrégibb európai kultúrállam Hitler lábai előtt hever, északi részét közvetlenül megszállják a németek, délen németbarát kollaboráns kormány alakul. Emberek százezrei indulnak útnak, menekülnek hazájukból, a vágyott cél a távol Amerika. Ám oda az út vargabetűn keresztül vezet: Casablanca, Lisszabon, majd végül az USA. A menekülők minden pénzt megadnának a nehezen megszerezhető útlevelekért, így az emberek szabadságvágya árucikk lett, az okmány jövedelmező biznisszé nőtte ki magát.

Az útlevéllel üzletelő Richard „Rick” Blaine (Bogart) Amerikából szökött Európába, s úgy tűnik, múltjával szakítva nem érdekli más, csupán mulatója üzemeltetésének él. Egy nap régi szerelme, Ilsa Lund (Bergman) tűnik fel egy ismeretlen férfi, a férje oldalán, amely Rick lelkében fájó sebeket tép fel, s gondolataiban megelevenedik a múlt: Párizsban úgy tűnt, örök hűséget fogadtak egymásnak, megbeszélték, hogy együtt menekülnek el, ám a Marseilles-be induló vonatra csak a férfi szállt fel, a lány nem jelent meg, csak egy levelet küldött, hogy felejtse el. Casablancában Ilsa hamarosan a németek látókörébe kerül, alkut ajánlanak neki: az ellenállási mozgalom tagjainak kiadásáért útlevelet ígérnek, aki nem lesz áruló. A lány könyörög Ricknek, hogy biztosítson számukra útlevelet, ismételten, őszintén szerelmet vall neki. Végül megtörik a jég, birtokosa lesz az útlevélnek, s mindvégig abban bízik, hogy Rickkel együtt repül az ígéret földjére…

A film remek karakterábrázolásai, a színészek kitűnő alakításai a Casablanca legfőbb értékei közé tartoznak. Megelevenedik előttünk a nyüzsgő Kelet világa, a háborús események és a hétköznapok metszik át egymást, háború, hazafiság, hűség, állhatatosság, humánum, emberi gonoszság a cselekményvezetésben karöltve jár. Láthatjuk, kinek milyen túlélési stratégiája van a háborús környezetben, a szereplők nem papírmasé figurák, hanem hús-vér emberek bonyolult, összetett pszichével. Egy valódi filmörökség, amelynek mítosza – méltán – még napjainkban is él.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Médiatár

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-03-03

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Tolnai Gáborné ajánlata

Bazi nagy görög lagzi 2

borító

Vígjátékot folytatni nem olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. Meg kell tartani az előző erényeit, kihagyni a hibákat, és megtölteni az egészet az előző részhez méltó poénokkal. Egyszerre kell újat mutatni és megőrizni a megszokottat, lehetőleg önismétlés nélkül. A Bazi nagy görög lagzi 2-ben ez többé-kevésbé sikerül. A történet egyszerre akar szólni mindhárom korosztályról, emiatt kissé szétesik, de minden fontosabb karakter (és színész) visszatért, így az alaphelyzet, a közeg adott és egyben autentikus. A poénok ülnek, a színészek kitesznek magukért, de a legjobb gegek azért megint az öreg nagymamának jutnak, aki beszéd nélkül is viccesebb mindannyiuknál.

Hogy a sok ouzo-e az oka (hoppá!) vagy éppen a Windex, nem tudhatjuk, de sok év eltelt azóta, hogy láttuk Toula (Nia Vardalos) és Ian (John Corbett) lassan kibontakozó kapcsolatát, mely végül házassággal ér véget a család kisebb-nagyobb megelégedésére. Azóta már a kislányuk is kész nő lett, aki már az egyetemre felvételizik. Paris (Elena Kampouris) tipikus fiatal, lázad szülei – és rokonsága – életmódja ellen, de azért szereti őket. A nagypapa, Gus (Michael Constanine) azonban most sem hazudtolja meg magát, hajlott kora ellenére ő akar irányítani. És ekkor üt be a bonyodalom, kiderül, hogy a megrögzötten konzervatív családfő, Gus és felesége, Maria házassága érvénytelen.

Mivel egy görög nőt sem érhet az a szégyen, hogy pártában marad, a család azonnal a tettek mezejére lép, és nekilát az esküvő megszervezésének. Újra törnek a tányérok, dübörög a sirtaki, folyik az ouzo, és összegyűlik a család egy még nagyobb, még zajosabb, még frenetikusabb Bazi nagy görög lagzira...

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-02-24

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szilvási Krisztián ajánlata

A 42-es

borító

„Talán egyszer mind 42-esek leszünk, és nem lesznek különbségek.” A film legszebb mondata, ahogyan fehér játékostársa a rasszista közönséggel körbevett baseball-pálya közepén, átölelvén a fekete Jackie Robinson-t, tanúbizonyságot tesz arról, hogy igenis változhatnak a dolgok. Köszönöm – mondja Jackie-nek, a néző pedig magában motyog hálát, hogy 1947 már jó messze esik mögöttünk.

A korlátlan különbségek hazájában a második világháború utáni korszak még jócskán megkülönböztette egymástól az embert a színes bőrűtől, mai szemmel nézve durván vérlázító a pályaudvari mosdó ajtaján hófehérrel virító felirat: White Only. De szerencsére mindig akad valaki (közvetve vagy közvetetten), aki példát statuál, és egyben reményt ad, hogy fajunk ostobasága ellenére is tanulékony szörnyeteg. A 42-es így lesz egyszerre csodálatos karrier-tabló és szegregációellenes kiáltvány – előbbi azonban túl jólborotvált, utóbbi pedig rendkívül idealisztikus.

A Brian Helgeland írta-rendezte mozi egy megtörtént mesét mutat be, de ránctalan végigvezetése sajnos remekül jelzi a szkriptor-direktor idegen pályán történő labdázgatását. Helgeland kaland-, krimi- és thriller-földjéről érkezett a világ talán legösszetettebb – és legnagyobb taktikai variációs lehetőségeket magában rejlő – játékán keresztül bemutatni egy ma már takargatnivaló érát, csakhogy sajnos nem volt teljesen tisztában a drámai közeg mechanizmusával. A 42-es szép mese, viszont élményt adó hitelességét nagymértékben rontja a mélységek és magasságok hiánya, a dinamika helyetti egysíkú rezgésamplitudó, a csontig hatoló dialógusok teljes kerülése, valamint a kevéssé karcoló élek tompasága.

A kedves és szeretetért kalapozó megközelítés langyos zuhannyá szelídíti a nézőben a maradandónak szánt témát, s bár Jackie Robinson, az első A-ligás színes bőrű játékos (aki az egyetlen olyan számozású mezt viselte pályafutása alatt, amelyet örökre visszavonultattak) történetében sokkal több spiritusz rejlett, mint amit a celluloidszalag kihozott magából. A felsorolt billegéseken túl a karakterek attitűdjei sem voltak egyensúlyban: a jó, tisztességes, humánus oldal nem kapott magával szemben kontúros ellentérfelet. A korrektül teljesítő Harrison Ford figurája, a valódi katalizátor indokolatlanul tűnik erőművésznek a sekélyesben, míg a filmbeli természetével ellentétben sokszor az ártatlanság bájával operáló Chadwick Boseman Jackie Robinson-ja nálam nem kavart állóvizet, hiszen a látszat ellenére igenis kevés szembeszelet kapott. Így A 42-es valóban csak szép, de feledhető mese lehet (hiába a meglepően magas IMDB-átlag) – mind maga a legendás baseball-játékos, mind pedig a téma kolorisztikusabb játékteret érdemelt volna. Így viszont a fű csak szimplán zöld, az ég pedig csupán dísztelenül kék a gyémántalakú pályán, ahol jócskán hiányoztak a tisztességes csavartlabdák.

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-02-17

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Szabados Éva ajánlata

A rettenthetetlen

borító

Mel Gibson rendezőként egyszerre kapta meg a Golden Globe- és az Oscar-díjat ezért a filmjéért. Ugyanakkor ő formálja meg a főszereplő alakját is, méghozzá nagyszerűen. A rettenthetetlen William Wallace, a XIII. századi skót felkelő történetét meséli el, aki a skót történelem egyik rendkívüli hőse. A katartikus alkotás egy olyan férfit állít elénk példaként, akinek nem adatott meg a személyes boldogság, sorsa saját népe szabadságának kivívására szánta.

Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward (Patrick McGoohan) elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt (Sophie Marceau) a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

Díjak: 
Golden Globe-díj (1996) - Legjobb rendező: Mel Gibson
Oscar-díj (1996) - Legjobb film: Mel Gibson
Oscar-díj (1996) - Legjobb hangvágás
Oscar-díj (1996) - Legjobb rendező: Mel Gibson
Oscar-díj (1996) - Legjobb smink és maszk: Lois Burwell
Oscar-díj (1996) - Legjobb operatőr: John Toll
BAFTA-díj (1996) - Legjobb jelmeztervezés: Charles Knode
BAFTA-díj (1996) - Legjobb hang
BAFTA-díj (1996) - Legjobb operatőr: John Toll

Lelőhely: Központi Könyvtár Médiatár, Kisfaludy Károly Könyvtár Hangtára

Megtekintés az Online Katalógusban

2017-02-10

 Értékelés 

Értékelje a művet (5:nagyon tetszett, 1:egyáltalán nem tetszett)

5 4 3 2 1

Korábbi értékelések átlaga: 5

Megosztás a Facebookon: Megosztás a Facebookon

Hosszabbítás

Vonalkód
Jelszó

Keresés a katalógusban

Cím
Szerző

Hazánk

ePont